Az aljzatkiegyenlítő mennyiségét a kiegyenlítendő felület és a tényleges átlagos rétegvastagság szorzata határozza meg. A helyiség legmélyebb pontján mért vastagságot az egész területre rávetítve túl sok anyagot számolhatsz. A csak magasabb pontokon végzett mérés viszont kihagyhatja a mélyedések anyagigényét.
Először a kész réteg tervezett felső szintjét kell rögzíteni. Ehhez képest mérd az egyes felületrészek szükséges feltöltési vastagságát. A meglévő padló saját magasságkülönbsége és a felhordandó legkisebb vastagság nem ugyanaz: ha a legmagasabb pont fölé is kell egy réteg, az minden területrészt érint.
A gyártói adat mondja meg a kilogrammot
Anyag kg = terület m² × átlagvastagság mm × fajlagos szükséglet kg/m²/mm.
A fajlagos számot az adott termék adatlapjáról vedd. A Mapei Ultraplan Fast Track gyártói termékoldala például külön adja meg az alkalmazási rétegvastagságot és az anyagszükségletet. A megengedett helyi vastagságot ugyanúgy ellenőrizned kell, mint a mennyiségi szorzót.
A következő szemléltető számításban 1,6 kg/m²/mm fajlagos értéket és feltételezett 25 kg-os kiszerelést használunk. A zsákméretet a saját terméked csomagolásával helyettesítsd. A példaszámítás önmagában nem termékválasztási vagy rétegrendi ajánlás.
Két eltérő mélységű felületrész
Legyen a helyiség 32 m². A szintfelmérés alapján ebből 24 m²-en 4 mm, további 8 m²-en 9 mm az átlagos feltöltési vastagság. A két rész anyagigénye:
- 24 × 4 × 1,6 = 153,60 kg;
- 8 × 9 × 1,6 = 115,20 kg.
Az alapmennyiség 268,80 kg. A felülettel súlyozott átlagvastagság (24 × 4 + 8 × 9) ÷ 32 = 5,25 mm. Ezzel egy lépésben is ugyanaz az eredmény jön ki: 32 × 5,25 × 1,6 = 268,80 kg.
Saját tervezési feltételezésként 6% ráhagyást veszünk fel. A beszerzési alap 268,80 × 1,06 = 284,928 kg. Ezt 25 kg-os zsákokkal elosztva 11,39712 zsákot kapunk, ezért 12 zsák, összesen 300 kg kell a példában. A 15,072 kg különbség a ráhagyásos igény és az egész kiszerelés közötti kerekítésből adódik.
Ha az egész 32 m²-t a legmélyebb rész 9 mm-ével számolnád, már ráhagyás nélkül 32 × 9 × 1,6 = 460,80 kg lenne az eredmény. Ez 192 kg-mal több a felületrészekből levezetett szükségletnél. A különbséget a hibás átlagvastagság okozza, ezért ezt nem érdemes újabb százalékos „biztonsággal” tovább növelni.
Mérési pont és képviselt terület
Tíz mérés egyszerű átlaga csak akkor képviseli megfelelően a padlót, ha a pontok elosztása is ezt indokolja. Ha egy kicsi mélyedésbe hat pont jut, a nagy, magasabb területre pedig négy, a pontátlag a mélyedést túl nagy súllyal veszi figyelembe. Használhatóbb módszer az azonos felületű mérési háló vagy a külön területre mért zónák súlyozása.
Lejtős, hullámos résznél egy zónán belül is átlag kell. Rögzítsd, hogyan jutottál az értékhez, és az átlag mellett őrizd meg a legkisebb és legnagyobb helyi vastagságot. A beszerzés előtt ezekből azt is ellenőrizheted, létezik-e egyáltalán megfelelő felső sík a választott réteghatárok között.
Egy külön szemléltető felmérésben legyen a legmagasabb aljzatpont szintje 0 mm, a legmélyebbé −12 mm. A saját geometriai feladathoz most 1–10 mm közötti megengedett rétegtartományt veszünk fel. Ezt a két határt a tényleges munkánál a választott termék érvényes adatlapjából kell helyettesítened. A példában kizárólag a vastagsági feltételt ellenőrizzük, a termék megfelelőségét a teljes rétegrendhez külön kell megállapítani.
Ha a kész felső sík h mm-rel van a legmagasabb pont felett, ott a réteg h, a mélyponton h + 12 mm. A minimum miatt h legalább 1 mm, a maximum miatt viszont h legfeljebb −2 mm lehetne. E két feltétel egyszerre nem teljesül. Több zsák vagy magasabb felső sík ezt az ellentmondást nem oldja meg.
Általánosan az aljzat szintkülönbsége legfeljebb a megengedett legnagyobb és legkisebb rétegvastagság különbsége lehet ahhoz, hogy egy vízszintes felső sík mindenütt megfelelhessen. A példában ez 10 − 1 = 9 mm, miközben a felmért eltérés 12 mm. Előjavítás, a kiálló pontok megfelelő kezelése vagy más, igazolt rétegrend után újra fel kell mérni a helyi vastagságokat. Ekkor készülhet a végleges kilogramm- és zsákterv.
A névleges megfeleléshez a mérés megbízhatósága is hozzátartozik. Egy külön számításban legyen a felmért szintkülönbség 8,5 mm, és feltételezz mindkét szélső leolvasásnál legfeljebb 0,5 mm eltérést. A két hiba kedvezőtlen irányban összeadódhat, így a vizsgálandó felső különbség 8,5 + 0,5 + 0,5 = 9,5 mm. Ez meghaladja a fenti 9 mm-es megengedett különbséget, bár a névleges adat még belefér. A 0,5 mm itt választott hibakorlát, konkrét mérőeszköz pontosságát nem állítja. Ilyen határközeli eredménynél a pontosított felmérésnek és a helyi szélső pontok ellenőrzésének kell alátámasztania a rétegtervet; a nagyobb zsákszám erre nem ad választ.
Egy milliméterrel módosított felső szint mennyiségi hatása
A zónák mélységét és a tervezett felső szint változását külön kezeld. Ha a kész réteg felső síkja mindenütt 1 mm-rel magasabbra kerül, az első rész 4 helyett 5, a második 9 helyett 10 mm-es lesz. A súlyozott átlag így 6,25 mm, és a teljes 32 m²-t érinti a változás.
Az új alapmennyiség 32 × 6,25 × 1,6 = 320 kg. Hat százalék ráhagyással 339,20 kg, azaz 14 darab 25 kg-os zsák adódik. Az 1 mm-es szintmódosítás ezért ebben a példában két további zsák megrendelését jelenti. A helyi minimumot és maximumot ilyenkor is újra össze kell vetni a kiválasztott termék határaival.
A 12 zsákos eredeti készlet határa visszafelé számolva 300 ÷ (32 × 1,6 × 1,06) = 5,5277 mm átlagvastagság. A kiinduló 5,25 mm felett mindössze 0,2777 mm átlagos növekedést fedezne a készlet azonos ráhagyással. A 15,072 kg-os kerekítési különbség ezért nem alap egy tetszőleges szintemeléshez.
Előjavítás után új felületből számolj
Egy másik, az előző szintemeléstől független változatban maradjon az eredeti felső sík. Tegyük fel, hogy a 8 m²-es mélyebb zónát egy előzetesen megfelelőnek ítélt javítással átlagosan 3 mm-rel megemelik. Az új kiegyenlítési vastagság ott 6 mm, a többi 24 m²-en változatlanul 4 mm.
A kiegyenlítő új alapigénye (24 × 4 + 8 × 6) × 1,6 = 230,40 kg. Ráhagyással 244,224 kg, tehát 10 darab 25 kg-os zsák. Az előjavítás geometriai térfogata 8 m² × 3 mm = 24 liter, de ez nem 24 liter megvásárolandó terméket jelent. A javítóanyag száraz tömegét vagy csomagszámát annak saját fajlagos kiadósságából kell kiszámolni.
Az új listán így két anyagsor lesz: a javítóanyag a 24 liter geometriai feltöltéshez és a kiegyenlítő a javítás utáni felületre. A kiegyenlítőből számolt kétzsákos csökkenést az előjavítás anyag- és munkaköltségével együtt lehet értékelni. A példa a mennyiségek összerendelését mutatja; a két réteg műszaki összeférhetőségét és a megengedett eljárást a konkrét rendszer alapján kell tisztázni.
Mi kerüljön a beszerzési listára?
Az aljzatkiegyenlítő-kalkulátorba a 32 m²-es összterületet, az 5,25 mm-es átlagot, az 1,6-os fajlagos értéket, a 25 kg-os zsákot és a 6%-os ráhagyást írhatod. A kalkulátor a tömeget és az egész zsákszámot számolja, helyszíni szintfelmérést nem helyettesít.
A beszerzésben külön sor legyen a kiegyenlítő, az alapozó és az esetleges előjavító anyag; az utóbbiak fogyását a saját adatlapjuk szerint számold. Ha a mélyedések egy részét előre kitöltöd, a kiegyenlítés mennyiségében már az így kialakult felület vastagságai szerepeljenek. Ezzel ugyanazt a feltöltési térfogatot nem rendeled meg kétszer.
Egész zsákok ára és a felújítás teljes költsége
A korábbi példában 284,928 kg ráhagyásos igényhez 12 darab 25 kg-os zsákot kell megvásárolni. Egy kitalált 6000 Ft/zsák árral ez 72 000 Ft. Ha a 284,928 kg-ot szoroznád a 240 Ft/kg egységárral, csak 68 382,72 Ft adódna. A különbség oka az egész zsákos vásárlás: az elméleti felhasználás és a kifizetendő csomagok mennyisége eltér.
Az egységár-kalkulátorban a zsák árát a nettó tömegével oszd. A 25 kg-os, 6000 Ft-os kiszerelés 240 Ft/kg. Az árakat csak az adott feladatra műszakilag megfelelő termékek között hasonlítsd össze. Eltérő fajlagos anyagszükségletnél a kilogrammonként kedvezőbb termék teljes rendelése is lehet drágább, ezért előbb mindkét termék saját adataival számold ki a szükséges zsákszámot.
A teljes felújítási költségtervezőben a kiegyenlítő beszerzését a példában 72 000 Ft anyagköltséggel szerepeltesd. A 12 zsákban már benne van a korábban választott 6% ráhagyás és a kiszerelésre kerekítés; ugyanazt a 6%-ot ne számold rá újra. A 32 m²-es munkafelület, az alapozó, az előjavító anyag, a szállítás és a munkadíj külön adat marad.
Az 1 mm-rel magasabb felső sík korábbi, 14 zsákos változata ugyanezzel a példaárral 84 000 Ft, vagyis 12 000 Ft-tal több. Ez a mennyiségi döntés közvetlen költséghatása, a rétegrend megfelelőségét továbbra is külön kell igazolni. A hivatkozások megnyitása után a saját végleges zsákszámot és árat kézzel add meg; az alapértékeket ellenőrzés nélkül ne tekintsd a munkád adatainak.
Háromkérdéses tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ, és írd fel az A, B vagy C betűt. A három feladat után ellenőrizd magad a magyarázatokkal.
1. 24 m²-en 4 mm, 8 m²-en 9 mm kell. Mennyi a teljes felület átlagvastagsága?
- A) 6,5 mm
- B) 5,25 mm
- C) 9 mm
2. A választott rétegtartomány 1–10 mm, az aljzat szélső pontjainak különbsége 12 mm. Található mindenütt megfelelő vízszintes felső sík?
- A) Igen, több zsákkal mindig.
- B) Igen, a felső sík 12 mm-es emelésével.
- C) Nem, a megengedett különbség legfeljebb 9 mm.
3. A 8 m²-es zónát 3 mm-rel előjavítják. Mekkora geometriai térfogatot tölt ki a javítás?
- A) 24 litert
- B) 2,4 litert
- C) 24 kg-ot biztosan
Megoldások és önálló pontozás
Minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont; összesen 3 pont szerezhető. 3 pont: a vizsgált összefüggéseket helyesen alkalmaztad; következőként készíts számítást a saját bemeneteiddel. 2 pont: az eltévesztett feladatnál megnevezett részt olvasd újra, és ellenőrizd a megoldást a képlettel. 0–1 pont: kezdd a(z) Két eltérő mélységű felületrész résszel, majd haladj végig a három magyarázaton, és oldd meg újra a kérdéseket. A próba a cikk megértéséről ad visszajelzést.
1. megoldás
B) 5,25 mm – (24×4+8×9)/32 = 5,25 mm. A mélyebb rész a felület negyede. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Két eltérő mélységű felületrész.
2. megoldás
C) Nem, a megengedett különbség legfeljebb 9 mm. – A legkisebb és legnagyobb réteg közötti mozgástér 10−1=9 mm; a 12 mm-es aljzatkülönbség nagyobb ennél. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Mérési pont és képviselt terület.
3. megoldás
A) 24 litert – 8×0,003 = 0,024 m³ = 24 l. A megvásárolandó javítóanyag tömege annak saját kiadósságától függ. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Előjavítás után új felületből számolj.