Több vétel átlagárát az összes vételi ellenérték és az összes megvásárolt mennyiség hányadosa adja. Az átlagos vételi ár kiszámításához a darabszámokkal súlyozd az egységárakat. Két különböző vételi ár egyszerű számtani átlaga csak azonos darabszám mellett adja ugyanezt az eredményt. Ha a drágább áron több egységet vettél, annak nagyobb súlya lesz az átlagban. A tranzakciós költségekkel növelt saját ráfordítás külön számítási alapot jelent.
Előbb tedd összehasonlíthatóvá a sorokat
Egyetlen azonos eszköz vagy termék vásárlásait vond össze. Különböző részvényekből vagy eltérő termékekből egy közös darabonkénti átlagár általában nem ad használható információt. Az árak és mennyiségek azonos egységben szerepeljenek, például forint/darab és darab.
Devizás vásárlásnál határozd meg, milyen pénznemben vezeted a ráfordítást. Egy forintos nyilvántartásban minden ügylet tényleges forintértékét és kapcsolódó átváltási költségét külön rögzítsd. Az euróban és forintban megadott egységárakat közvetlenül összeadni nem lehet. A következő egyszerű példában minden érték forintban szerepel.
Nyolcvan drágább és húsz olcsóbb egység
Szemléltető vásárlásaink:
| Ügylet | Mennyiség | Egységár | Vételi ellenérték |
|---|---|---|---|
| Első vétel | 80 darab | 1 200 Ft | 96 000 Ft |
| Második vétel | 20 darab | 900 Ft | 18 000 Ft |
Összesen 100 darabot vásároltunk 114 000 Ft vételi ellenértékért. Az átlagos vételi ár ezért 114 000/100 = 1140 Ft/darab. Visszaellenőrzésként 100 × 1140 = 114 000 Ft, tehát visszakapjuk az eredeti ellenértéket.
A két ár egyszerű átlaga (1200 + 900)/2 = 1050 Ft lenne. Száz darabra vetítve ez 105 000 Ft-ot jelentene, kilencezer forinttal kevesebbet a tényleges vételi ellenértéknél. A hiba abból származik, hogy a két árszinthez azonos súlyt rendeltünk, miközben négyszer annyi egységet vettünk az első áron.
Hogyan módosítják a díjak a ráfordítást?
Tegyük fel, hogy az első ügylethez 600 Ft, a másodikhoz 300 Ft egyszeri vételi költség tartozik. A saját teljes ráfordítás 114 000 + 600 + 300 = 114 900 Ft. Egységenként ez 1149 Ft. A vételi árakból számolt 1140 Ft és a költségekkel növelt 1149 Ft egyaránt helyes lehet, ha egyértelmű a megnevezésük.
Az átlagos vételi ár kalkulátor alapképlete a vételi összegekből és darabszámokból képzett súlyozott átlagot ellenőrzi. A díjakból adódó 9 Ft/darab többletet ebben a példában külön számoltuk. A kalkulátor eredményéről ne feltételezd automatikusan, hogy minden számlavezetési, átváltási vagy későbbi eladási költséget tartalmaz.
Az aktuális ár és az eladás eredménye
Ha az aktuális ár szemléltetésként 1100 Ft/darab, a száz darab piaci értéke 110 000 Ft. A teljes vételi ráfordításhoz képest ez 4900 Ft-tal kevesebb. Amennyiben ezen az áron az egészet eladnád, és az eladás további 700 Ft-ba kerülne, a beérkező összeg 109 300 Ft lenne. A példabeli pénzügyi különbség ekkor 109 300 − 114 900 = −5600 Ft.
Ez saját pénzmozgási számítás. Adózási eredményt vagy jogszabály szerinti bekerülési értéket nem állapít meg. Részleges eladásoknál, eszközátalakításnál és egyéb összetett ügyleteknél a teljes történetet őrizd meg, mert egyetlen átlagárból a megmaradt állomány és a lezárt ügyletek nem mindig követhetők.
Részleges eladásnál két külön nyilvántartás kell
Egy külön vezetői példában a 114 900 Ft ráfordítású száz darabból negyvenet adsz el 1100 Ft-on, most további eladási díj nélkül. Válasszunk saját arányos átlagköltség-elszámolást: az eladott negyvenhez 40 × 1149 = 45 960 Ft eredeti költséget rendelünk. A megmaradó hatvanhoz 68 940 Ft, továbbra is 1149 Ft/darab tartozik. Ez a választott belső modell, adózási elszámolási szabályt nem jelöl ki.
Az eladás 44 000 Ft bevétele után a teljes ügylettörténet nettó saját pénzráfordítása 114 900 − 44 000 = 70 900 Ft. Ha ezt osztanád a maradó hatvan darabbal, 1181,67 Ft-ot kapnál. Ez már a negyven darabon lezárt 1960 Ft veszteséget is a megmaradt állományra terhelné. Az összeg visszakeresési célként külön vezethető, de a választott átlagköltség szerinti 1149 Ft-os maradó átlagárat nem írja át.
Milyen eladási ár hozná vissza a teljes ráfordítást?
A költséggel növelt 1149 Ft-os átlagot akkor sem érdemes automatikusan veszteségmentes eladási árnak venni, ha az összes megvett darab még nálad van. Az eladás saját költsége külön tétel. A következő kézi példában a korábbi 700 Ft-os eladási díj helyett más, kitalált díjszabást vizsgálunk: a bruttó eladási ellenérték 0,5%-át és további 200 Ft fix összeget vonnak le. A díj így az eladási árral együtt változik.
Legyen p a száz darab mindegyikének azonos eladási ára. A kézhez kapott összeg 100 × p × (1 − 0,005) − 200. Ennek kell elérnie a 114 900 Ft teljes vételi ráfordítást:
Szükséges ár = (114 900 + 200) / (100 × 0,995) ≈ 1156,7839 Ft/darab.
| Eladási ár | Bruttó ellenérték | Díj után beérkezik | Különbség a 114 900 Ft ráfordításhoz |
|---|---|---|---|
| 1149 Ft/darab | 114 900 Ft | 114 125,50 Ft | −774,50 Ft |
| 1157 Ft/darab | 115 700 Ft | 114 921,50 Ft | +21,50 Ft |
A példában egész forintos egységáraknál tehát legalább 1157 Ft/darab kellene. A 1149 Ft-os eladás a vételi díjakat már visszaadná, az új eladási díjra azonban nem maradna fedezet. A százalékos költséget az eladási ellenértékből vontuk le; ha tévesen csak a korábbi vételi ráfordítás 0,5%-át adnád az árhoz, más határt kapnál.
Ez a küszöb a teljes száz darab egyszeri eladására, a megadott díjra és további költség nélküli elszámolásra érvényes. Több külön ügyletnél a fix díj ismétlődhet. A számítás azt sem állítja, hogy a szükséges áron van vevő; a feltételezett eladási eredményt mutatja. A súlyozott vételi átlagot a DG kalkulátorral ellenőrizheted, az eladási díjjal kiegészített árhatárt a fenti egyenletből külön számold.
Az átlagár csökkentése nem tünteti el a korábbi veszteséget
Egy külön változatban a meglévő száz darab teljes ráfordítása maradjon 114 900 Ft, az új piaci ár pedig legyen 1000 Ft. A pozíció értéke ekkor 100 000 Ft, a különbség −14 900 Ft, egy későbbi eladás díja és adója előtt.
Most veszel további száz darabot 1000 Ft-on, 300 Ft külön vételi díjjal. A teljes ráfordítás 215 200 Ft, a kétszáz darab költségekkel növelt átlaga 1076 Ft/darab. Az átlag a korábbi 1149 Ft-ról csökkent, de az azonnali piaci érték 200 000 Ft, a különbség −15 200 Ft. A korábbi veszteséghez a 300 Ft új díj adódott.
Ha ezután az ár 900 Ft-ra esne, a kétszáz darab 180 000 Ft-ot érne, 35 200 Ft-tal kevesebbet a ráfordításnál. Új vétel nélkül az eredeti száz darab ugyanitt 90 000 Ft-ot érne, 24 900 Ft különbséggel. Az új vásárlás tehát nagyobb összeget tett érzékennyé a további árváltozásra.
Egy következő vételt ezért a hozzáadott pénz várható eredménye és vállalható kockázata alapján vizsgálj. Az alacsonyabb múltbeli átlagár önmagában nem igazolja a vásárlást. Az itt szereplő ársor kizárólag a nyilvántartási és pénzügyi különbséget szemlélteti.
Forrás és saját ellenőrzés
A súlyozott átlag számai saját levezetések. A költségek befektetési értékre gyakorolt hatásáról: SEC Investor.gov – Understanding Fees. A következő vásárlás rögzítésekor az ár és a darabszám mellé külön díjoszlopot is vegyél fel; így a kétféle átlag később is egyértelműen visszaszámolható.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: 80 darabot 1200 Ft-ért, 20 darabot 900 Ft-ért vettél. Díjak nélkül mennyi a súlyozott átlagár?
- A) 1200 Ft/darab.
- B) 1140 Ft/darab.
- C) 1050 Ft/darab.
2. kérdés: A 100 darab teljes bekerülése 114 900 Ft. A saját átlagköltséges nyilvántartásban eladsz 40 darabot. Mi lesz a maradó 60 darab átlagköltsége?
- A) 1149 Ft/darab.
- B) 114 900 / 60 = 1915 Ft/darab.
- C) 1181,67 Ft/darab az eladási eredmény átterhelésével.
3. kérdés: A teljes 100 darab 114 900 Ft-ba került. Az eladás díja a bevétel 0,5%-a és 200 Ft. Egész forintos egységárnál hol térül meg legalább a teljes bekerülés?
- A) 1157 Ft/darabnál.
- B) 1151 Ft/darabnál.
- C) 1149 Ft/darabnál.
Megoldások és magyarázatok
- 1. B. A két tétel ára összesen 114 000 Ft, ezt osztod 100 darabbal. A drágább tételből négyszer annyit vettél. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: a darabszámmal súlyozott vételi ár.
- 2. A. A 40 eladott darabra 45 960 Ft költség jut, a maradó 60 darab költsége 68 940 Ft. Ennek darabátlaga változatlan; a realizált eredmény külön sor. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: a részleges eladás és a megmaradó állomány.
- 3. A. A nettó eladási pénz 100 × ár × 0,995 − 200. Az egyenlőségi ár 1156,7839 Ft; 1157 Ft-nál 21,50 Ft többlet marad. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: az eladási díjjal növelt megtérülési ár.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: a darabszámmal súlyozott vételi ár. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a az eladási díjjal növelt megtérülési ár rész korlátait is jegyezd fel.