Először azt tisztázd, ki és hogyan szünteti meg a munkaviszonyt
A felmondási idő hossza, a ténylegesen ledolgozandó idő és a kifizetendő összeg három külön kérdés. Könnyen összekeverheted őket, ha a felmondó iraton szereplő harminc vagy negyvenöt napot rögtön megszorzod egy napi bérrel. Előbb készíts egy idősort: mikor közölték a felmondást, mikor indul a felmondási idő, melyik nap szűnik meg a munkaviszony, és mely időszakra szól a munkavégzés alóli felmentés.
A 2026. október 17-én ellenőrzött Munka Törvénykönyve alapján az általános felmondási idő harminc nap. Munkáltatói felmondásnál ez a figyelembe vehető munkaviszony hosszával növekszik; például öt év után negyvenöt nap. A munkáltatónak legalább a felmondási idő felére fel kell mentenie a dolgozót, a töredéknapot felfelé számítva. Erre főszabály szerint távolléti díj jár. Munkavállalói felmondásnál ez a kötelező felmentés nincs. Eltérő szerződés, különleges jogviszony vagy halasztott kezdés esetén egyedi ellenőrzés szükséges.
A közös megegyezés feltételeit külön olvasd végig. A dokumentumban szereplő megszűnési napból önmagában nem következik, hogy mennyi felmondási időre járó összeget vállalt a munkáltató. Az összeg, a jogcím és a kifizetés időpontja külön-külön legyen világos számodra. Az alábbi példák rendes munkáltatói felmondásra, általános hétfőtől péntekig tartó munkarendre készültek.
A napok számát a felmondási idő kalkulátorban a felmondó fél, a figyelembe vehető munkaviszonyban töltött évek és a hosszabb szerződéses idő megadásával ellenőrizheted. A felmentési idő kalkulátor a közlés napjából felmondási és felmentési dátumokat, a megadott béradatokból bruttó díjbecslést készít.
Egyetlen összefüggő felmentést kezel a felmondási idő elején vagy végén, általános magyar munkarenddel. A kezdést halasztó körülményeket külön ellenőrizd. A később bemutatott két felmentési részletet a távolléti díj kalkulátorában két külön időszakként számold.
A közlés utáni nap nem minden esetben a kezdőnap
Az Mt. 68. § (2) munkáltatói felmondásnál meghatározott esetekben elhalasztja a felmondási idő kezdetét. Ilyen a betegség miatti keresőképtelenség, a törvényben megadott időbeli korláttal. A korlát ennél az esetnél a betegszabadság lejártát követő egy év. Az alábbi rövid példában ezt a határt nem közelítjük meg, nincs csoportos létszámcsökkentés, vezetői jogállás vagy más külön szabály.
A munkáltató augusztus 31-én közli a felmondást, amikor a munkavállaló már betegség miatt keresőképtelen. Ez az állapot szeptember 10-éig fennáll. Határozatlan idejű munkaviszonyt és változatlan, 45 napos felmondási időt feltételezve az időszak szeptember 11-én kezdődik, és október 25-én ér véget. Szeptember 11–30. húsz naptári nap, ehhez az októberi huszonöt nap adja a negyvenötöt.
A halasztás a kezdőnapot módosítja. A szeptember 1–10. közötti időszakot nem sorolhatod automatikusan a felmondási idő felmentésként díjazott napjaihoz; annak saját díjazási vagy ellátási jogcímét kell vizsgálni. A tényleges kezdés ismeretében határozd meg a felmentési szakaszokat, majd számold újra az érintett hónapok beosztás szerinti óráit. A közlésből közvetlenül számoló kalkulátor alapdátumát ez a körülmény önmagában nem javítja ki helyetted.
A naptári időt válaszd el a díjazott óráktól
A negyvenöt napos felmondási idő hétvégéket is tartalmaz. A munkavégzés és a távolléti díj ellenőrzésénél viszont azt kell látni, hány beosztás szerinti óra esik az érintett időszakba. Egy huszonhárom naptári napos felmentés ezért nem jelent automatikusan huszonhárom napi munkabért.
Ehhez praktikus egy négysoros saját feljegyzés: teljes felmondási idő, felmentési idő, ledolgozott idő, havi bérbontás. Az első két sorhoz dátumokat írj. A harmadikhoz munkanapokat és órákat. A negyedikhez az adott hónap béradatait és osztószámát. Így a különböző mértékegységek nem keverednek össze.
A távolléti díj kalkulátor a már meghatározott távolléti időszak bruttó összegének becslésében segít. Havibért, órabért és megfelelően előkészített pótlékadatokat is megadhatsz. Az eszköz általános magyar munkarendet használ; az egyenlőtlen beosztásból eredő sajátosságokat a tényleges bérszámfejtési nyilvántartással kell egyeztetned.
Ha a felmentést két részletben adják ki, a két időszakot külön ellenőrizd, majd az összegeket add össze. A közöttük ledolgozott napokat hagyd ki a távolléti számításból. Egyetlen összefüggő kezdő- és záródátum ilyen esetben több napot fogna át a tényleges felmentésnél.
Első példa: negyvenöt nap, két különböző hónap
Szemléltető példánkban hat figyelembe vehető év után mond fel a munkáltató. Nincs eltérő megállapodás vagy a kezdést késleltető körülmény. A felmondást 2026. augusztus 31-én közlik, a negyvenöt napos időszak szeptember 1-jétől október 15-éig tart. A dolgozó napi nyolc órás, havi alapbére bruttó 528 000 Ft, és nincs további beszámítandó bérelem.
A minimális felmentés 45 ÷ 2 = 22,5, felfelé kerekítve huszonhárom naptári nap. A példában ezt szeptember 23. és október 15. között adják ki. Szeptemberben hat, októberben tizenegy munkanap esik a felmentésbe. Ez összesen tizenhét munkanap, vagyis 136 óra.
Szeptemberben huszonkét általános munkanap van. A napi alapbérrész 528 000 ÷ 22 = 24 000 Ft. A szeptemberi felmentéshez így 6 × 24 000 = 144 000 Ft tartozik. A szeptember 1–22. között ledolgozott tizenhat munkanap alapbére 16 × 24 000 = 384 000 Ft. A két összeg együtt pontosan 528 000 Ft.
Októberben huszonegy általános munkanappal számolunk, az október 23-i munkaszüneti nap figyelembevételével. Az október 1–15. közötti tizenegy munkanap alapbérrésze 528 000 ÷ 21 × 11 = 276 571,43 Ft, egész forintra kerekítve 276 571 Ft.
| Elszámolt rész | Bruttó összeg |
|---|---|
| Szeptemberi ledolgozott idő | 384 000 Ft |
| Szeptemberi felmentési idő | 144 000 Ft |
| Októberi felmentési idő | 276 571 Ft |
| A vizsgált időszak együtt | 804 571 Ft |
A teljes felmentés bruttó alapbérrésze 420 571 Ft. Ezt még egyszer hozzáadni a táblázat végösszegéhez kétszeres elszámolást okozna. A felmentési idő díja már benne van a havi bontásban. A végkielégítés és az esetleges szabadságmegváltás itt nem szerepel: ezekhez külön jogosultsági és számítási vizsgálat kell.
A táblázat havi bérbontás, a kifizetés időpontját külön ellenőrizd. Az Mt. 80. § (2) felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapban határozza meg a munkabér és egyéb járandóságok kifizetésének, valamint az előírt igazolások kiadásának legkésőbbi határidejét. Az első példában az utolsó munkában töltött nap szeptember 22., a munkaviszony megszűnése október 15. A szeptemberi és októberi sorokból ezért ne következtesd ki a szokásos következő havi utalást. A saját kilépési pénztervedben a vonatkozó határidőt és a tényleges kifizetési napot rögzítsd.
Mi változik, ha a felmentést két részletben kapod?
Az Mt. 70. § (2) szerint a felmentést a munkavállaló kívánságának megfelelően, legfeljebb két részletben kell kiadni. A 45 napos, változatlan alapbérű példán belül nézzünk egy másik beosztást: a felmentés első szakasza szeptember 1–5., a második szeptember 28.–október 15. A kezdő- és zárónapok mindkét szakaszban beleszámítanak.
Az első rész öt naptári nap, négy általános munkanappal. A második tizennyolc naptári nap, szeptemberben három és októberben tizenegy munkanappal. Együtt ugyanúgy 23 naptári nap, de most 18 munkanap, 144 óra esik a felmentésbe. Az eredeti, összefüggő változatban 17 munkanap volt.
| Azonos időszak eltérő felmentési beosztással | Eredeti, összefüggő felmentés | Két felmentési részlet |
|---|---|---|
| Szeptemberi ledolgozott alapbérrész | 384 000 Ft | 360 000 Ft |
| Szeptemberi felmentési alapbérrész | 144 000 Ft | 168 000 Ft |
| Októberi felmentési alapbérrész | 276 571 Ft | 276 571 Ft |
| Teljes vizsgált alapbér | 804 571 Ft | 804 571 Ft |
A két részlet felmentési díjának alapbérrésze 444 571 Ft, az eredeti 420 571 Ft helyett. A 24 000 Ft eltérés ugyanakkora csökkenéssel jár a ledolgozott idő alapbérénél. A teljes összeg ettől változatlan marad, mert ebben a példában ugyanazokra a munkaviszonyban töltött hónaprészekre, ugyanazzal az alapbérrel számolunk, és nincs pótlék vagy más bérelem.
A kalkulátorban külön futtasd a szeptember 1–5-i és a szeptember 28.–október 15-i távollétet. A köztes szeptember 6–27. nem felmentés: a beosztás szerinti ledolgozott napjait a munkabérhez rendeld. Változó pótlék, teljesítménybér vagy alapbéremelés mellett a teljes összeg azonosságát újra meg kell vizsgálni; a mostani eredmény a megnevezett, tisztán alapbéres helyzetre igaz.
Második példa: órabér és ellenőrzött pótlékátlag
A második szemléltető helyzetben harmincnapos munkáltatói felmondási idővel számolunk 2026. szeptember 1–30. között. A felmentés szeptember 16–30., összesen tizenöt naptári nap. Általános munkarendben erre tizenegy munkanap, napi nyolc órával 88 óra jut.
Az alapórabér 3600 Ft. A bérszámfejtés a távolléti díjba beszámítható pótlékok összegét 312 000 Ft-ban, a hozzá tartozó ledolgozott óraszámot 1040 órában állapította meg. A példában e bérelem jogosultsági feltételei már ellenőrzöttek; az összeg nem tartalmaz túlóradíjat vagy más, kizárt tételt.
A pótlékátlag 312 000 ÷ 1040 = 300 Ft/óra. A távolléti óradíj így 3600 + 300 = 3900 Ft/óra. A felmentésre számított bruttó díj 88 × 3900 = 343 200 Ft.
Ebből az alapbérrész 88 × 3600 = 316 800 Ft, a pótlékrész 88 × 300 = 26 400 Ft. Ez a bontás megmutatja, hol keresd az eltérést, ha a saját számításod más összeget ad. Ha például az alapbérrész egyezik, a bizonytalanság a pótlék jogosultságában, összegében vagy osztószámában lehet.
A 343 200 Ft a felmentés díja. A szeptember első felében végzett munka díját és tényleges pótlékait külön kell mellé tenni. Az előző hat hónap összes banki jóváírásából képzett átlag ehhez gyenge kiindulópont: abban költségtérítés, jutalom vagy utólagos korrekció is lehet.
Így kérj ellenőrizhető kilépési elszámolást
A bérszámfejtéstől olyan bontást kérj, amelyben a dátum, az óraszám, a béralap és a jogcím egy sorban látható. A „felmondási időre járó pénz” túl tág megnevezés ahhoz, hogy abból megállapítsd az eltérés okát. Egy soron szereplő bruttó összeg helyett a részadatok teszik összehasonlíthatóvá a saját becslésedet és az elszámolást.
Ellenőrizd külön a szeptemberi és az októberi osztószámot, a felmentésbe eső napokat, valamint az időközben változó alapbért. A nettó összeg összevetését hagyd későbbre: először a bruttó jogcímek egyezzenek. A levonásoknál már a személyes kedvezmények és a többi havi jövedelem is szerepet kapnak.
Ha munkavállalóként mondtál fel, a munkavégzés elengedéséről és annak díjazásáról szóló megállapodást kérd elő. Egy szóban egyeztetett utolsó munkanapból ne következtesd ki a teljes pénzügyi elszámolást. Vitás felmondás vagy sajátos munkarend esetén a dokumentumokat munkajogásszal és a számfejtést végző szakemberrel érdemes együtt átnézni.
A módszer részleteit a távolléti díj havi bontásáról szóló cikkben találod. A jelen példák a kilépéshez tartozó időszakok szétválasztását segítik, és nem minősítik a felmondás jogszerűségét.
Források és kapcsolódó számítások
Ellenőrizve: 2026. október 17. A jogszabályi alap a Munka Törvénykönyve, különösen 68–70. és 136., 148–152. §. A saját dátumaidat és béradataidat a DG távolléti díj kalkulátorában vezetheted végig. A konkrét felmondó irat és a tényleges munkaidő-beosztás adatai elsőbbséget kapnak a szemléltető példák feltételeivel szemben.
Ellenőrizd visszafelé is a kezdő- és zárónapot
Tegyük fel, hogy a dokumentumok alapján már helyesen megállapított felmondási kezdőnap 2026. november 2., az időtartam pedig harminc naptári nap. A kezdőnap ebben az időszakban az első nap, ezért a zárónaphoz 29 napot kell hozzáadni: 2026. december 1. November 2–30. huszonkilenc nap, december 1-jével együtt harminc.
Ha a kezdőnaphoz harmincat adnál, december 2-át kapnád, amely a kezdőnappal együtt már harmincegy dátumot fog át. A biztos ellenőrzés: zárónap mínusz kezdőnap plusz egy = a mindkét szélső napot tartalmazó időszak hossza.
A példában munkáltatói felmondást, külön eltérés nélküli harmincnapos időt és a végére helyezett tizenöt napos felmentést feltételezve a felmentési szakasz november 17.–december 1. Ez tizenöt naptári nap; a díjazott órákat ismét a tényleges beosztásból kell meghatározni. A számítás a megadott kezdőnapból indul. A közlés szabályosságát, a kezdést halasztó körülményt és a hosszabb felmondási időt a dátumkülönbség nem dönti el. A jogi keretet az Mt. 68–70. § adja.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: Az ismertetett munkáltatói felmondás 45 naptári napos. Mennyi a kötelező felmentés legalább?
- A) 23 naptári nap, az ebbe eső beosztás szerinti órákat külön kell megállapítani.
- B) 23 munkanap minden esetben.
- C) 22 naptári nap.
2. kérdés: A szeptemberi 528 000 Ft alapbér 384 000 Ft ledolgozott és 144 000 Ft felmentési részre oszlik. Hozzá kell még adni 144 000 Ft-ot?
- A) Nem, a felmentés alapbérrésze már szerepel az 528 000 Ft-ban.
- B) Csak akkor, ha a felmentés októberben is folytatódik.
- C) Igen, a felmentési idő mindig külön bónusz.
3. kérdés: A cikk halasztott kezdésű példájában szeptember 11-én indul a 45 nap. Mikor ér véget?
- A) Október 15-én.
- B) Október 25-én.
- C) Október 26-án.
Megoldások és magyarázatok
- 1. A. A felét jelentő 22,5 nap töredékét egész napként számítjuk. A naptári idő és a díjazáshoz tartozó munkaóra külön adat. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: felmondási idő fele és díjazott órák.
- 2. A. 384 000 + 144 000 = 528 000 Ft. Ugyanannak a felmentési összegnek az újabb hozzáadása kettős elszámolás lenne. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: havi bérbontás és felmentési díj.
- 3. B. Szeptember 11–30. mindkét szélső nappal 20 nap, október első 25 napjával lesz 45. A késleltető körülményt a példában külön ellenőrzöttnek vesszük. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: halasztott kezdés és naptári időtartam.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: felmondási idő fele és díjazott órák. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a halasztott kezdés és naptári időtartam rész korlátait is jegyezd fel.