A hűtő éves fogyasztását két használható módon becsülheted: az energiacímke éves kWh-értékéből, illetve többnapos fogyasztásmérésből. A címke készülékek összehasonlításához ad egységes alapot. A saját mérés a mért időszakban fennálló használatot mutatja. A különbséget először az időtáv és a működési körülmények felől vizsgáld.
A hűtő hátoldalán feltüntetett wattértékből önmagában nem következik az éves energiafelhasználás. Egy pillanatnyi vagy névleges teljesítményt csak akkor szorozhatsz meg az év összes órájával, ha az adott teljesítmény folyamatosan fennáll. A hűtés működése időben változik, ezért évesítéshez összegzett kWh vagy a teljes mérési időre számolt átlagteljesítmény kell.
Mit jelent a címkén szereplő éves kWh?
Az uniós hűtő-energiacímke feltünteti az éves energiafogyasztást, a tárolóterek térfogatát és a zajjellemzőket. A címke QR-kódjával az EPREL adatbázisban a konkrét modellt is ellenőrizheted. A jelölések magyarázatát az Európai Bizottság hűtőkről és fagyasztókról szóló oldala adja meg.
Ha két gépet hasonlítasz össze, a kWh mellett nézd meg, milyen hűtő- és fagyasztótér áll rendelkezésedre. A kisebb fogyasztású készülék akkor jó összehasonlítási alap, ha a szükséges tárolási feladatot is elvégzi. A cikk további számai szemléltető adatok, nem konkrét készülékteszt eredményei.
Kéthetes mérésből éves becslés
Tegyük fel, hogy egy készülék címkéjén 186 kWh/év szerepel. A saját, pontosan 14 napos mérési időszakodban a fogyasztásmérő 8,12 kWh-t mutat. A számítás:
Napi átlag = mért kWh ÷ mérési napok. Évesített fogyasztás = napi átlag × 365.
A napi átlag 8,12 ÷ 14 = 0,58 kWh/nap. Ha az év minden napja ilyen lenne, 0,58 × 365 = 211,70 kWh/év fogyasztás adódna. A címkéhez képest ez 25,70 kWh, azaz 25,70 ÷ 186 × 100 = 13,82% többlet. A százalék nevezője itt a címkeérték, ezért nevezd is meg, mihez viszonyítasz.
Feltételezett 65 Ft/kWh áramárral a címke szerinti éves költség 186 × 65 = 12 090 Ft. A mérésből évesített költség 211,70 × 65 = 13 760,50 Ft. A különbség 1670,50 Ft évente. Ez a különbség önmagában még nem indokol készülékcserét, és nem bizonyítja, hogy a címke hibás.
A mért átlagteljesítményt is kiszámíthatod. Tizennégy nap 336 óra, ezért 8,12 ÷ 336 = 0,02417 kW, vagyis 24,17 W az időszak átlaga. Ezzel már használható az energia = átlagteljesítmény × idő összefüggés. Egy szemléltető 90 W-os pillanatnyi érték egész évre szorzása 788,40 kWh-t adna, ami teljesen más működési feltételezést jelent.
Ha több háztartási eszközből készítesz havi költségtervet, a wattból és használati időből felépített áramköltség-számítás alapján hozd közös kWh-alapra a részadatokat.
Miért segít a több időszakból összeállított becslés?
Az évesítés feltételezi, hogy a megfigyelt napok reprezentálják az évet. Egy vendégségekkel teli hét, üzembe helyezés utáni lehűtés vagy szokatlan környezeti hőmérséklet miatt ez gyenge feltételezés lehet. Rögzítsd a mérés kezdetét, végét, a készülék beállítását és a használat lényeges eltéréseit. A mérő saját használati és terhelhetőségi előírását kövesd.
Szemléltető szezonális tervként számolj 90 nappal, amikor a napi átlag 0,72 kWh, és 275 nappal, amikor 0,51 kWh. A két rész 64,80 és 140,25 kWh, együtt 205,05 kWh/év. A költség ugyanazzal az árral 13 328,25 Ft. Ez csak akkor jobb becslés a kéthetes értéknél, ha a napcsoportokhoz valós, összehasonlítható mérések tartoznak. A több tizedesjegy nem pótolja a jó mintát.
Két külön összesítést tarts szem előtt. Ugyanahhoz a használati környezethez tartozó, eltérő hosszúságú méréseknél az összes mért kWh-t oszd az összes megfigyelt nappal; így a hosszabb mérés több megfigyelt időt képvisel. Éves terv készítésekor viszont az egyes környezetek napi átlagát azzal a napszámmal szorozd, ameddig az adott állapotot az évben feltételezed. Attól, hogy nyáron többet mértél, a nyár még nem képvisel több napot az évből. A fenti 90 és 275 nap két, egymást kizáró napcsoport; minden nap pontosan az egyikbe kerüljön. Ha valamelyikhez nincs mérésed, annak fogyasztási értékét jelöld külön becslésként.
Hogyan vizsgálj meg egy saját változtatást?
Ha ugyanannak a gépnek a fogyasztását szeretnéd összehasonlítani egy megengedett beállítás vagy elhelyezési változtatás előtt és után, különítsd el a változtatást az időszak hatásától. A használati útmutató szerinti működés mellett jegyezd fel a helyiség hőmérsékletét és az eltérő használatot. Az energiamérő leolvasását mindig az eltelt órákkal együtt rögzítsd; két eltérő hosszúságú időszak nyers kWh-értéke közvetlenül nem hasonlítható össze.
Egy kitalált, háromhetes próba fogyasztása az eredeti állapotban 3,85 kWh, a módosítás után 3,36 kWh, majd a visszaállított eredeti állapotban 3,92 kWh. Mindegyik szakasz pontosan hét nap. A két eredeti szakasz együttes napi átlaga (3,85 + 3,92) ÷ 14 = 0,555 kWh, a módosított szakaszé 3,36 ÷ 7 = 0,480 kWh. A különbség 0,075 kWh/nap, ami változatlanul fennmaradva 27,375 kWh, az itt használt árral 1779,38 Ft lenne egy évre.
A visszaállítás megmutathatja, hogy a különbség együtt jár-e a vizsgált állapottal. Egyetlen ilyen sorozatból a teljes évre és az okra továbbra is korlátozottan következtethetsz: a középső hét időjárása vagy használata eltérhetett. Az évi 1779,38 Ft ezért feltételes évesítés. Nagyobb kiadás előtt ismételt, összehasonlítható időszakok és a mérő pontossági adatának ellenőrzése adnak jobb döntési alapot.
Mekkora vételárkülönbséget fedezne a kisebb fogyasztás?
Ha már két vásárlási jelölt között döntesz, az éves energiakülönbségből a megengedhető felárat is visszaszámolhatod. Ehhez azonos tárolási feladatra és összehasonlítható használatra készített két fogyasztási becslés kell. Egyik készülék különösen kedvező heti mérését a másik éves címkeadatával közvetlenül összevetve a felárszámítás is bizonytalan marad.
Saját tervezési példaként A éves fogyasztása legyen 205,05 kWh, B becslése 140 kWh. Az eltérés 65,05 kWh/év. A korábbi 65 Ft/kWh feltételezéssel B évente 4228,25 Ft energiaköltséget takarítana meg. Öt év alatt ez 21 141,25 Ft, ha a fogyasztáskülönbség és az ár végig változatlan.
Ez azt jelenti, hogy kizárólag az energiamegtakarítás alapján, ötéves egyszerű összevetésben körülbelül 21 ezer Ft felár férne bele. Egy feltételezett 50 000 Ft-os felár visszafizetési ideje 50 000 ÷ 4228,25 = 11,83 év. Az egyéb tulajdonságokért fizetett felárat külön értékeld; ehhez a szám nem rendel pénzbeli előnyt.
A számítás két most megvásárolható készülék árkülönbségére vonatkozik. Egy működő hűtő lecserélésénél a jelenlegi gép megtartását is külön változatként kell felírnod, és a csere tényleges többletkiadását kell szembeállítanod a megtakarítással. A jövőbeli javítás, élettartam és áramár itt nincs megjósolva. Ha a megtérülés hosszabb, mint ameddig egyáltalán tervezel a készülékkel, ezt már a vásárlási döntés előtt látod.
Ha a régi gép javítása és cseréje között döntesz, a javítás vagy csere költségszámításával vizsgáld meg az azonos időtáv használati kiadásait és a feltételezett záróértéket is.
A hűtőfogyasztás-kalkulátorban az éves kWh-adattal vagy a kiszámított átlagteljesítménnyel vizsgálhatod a költséget. Az áramfogyasztás-kalkulátor a teljesítmény és használati idő kapcsolatát is követhetővé teszi. Első lépésként ugyanannál a gépnél készíts még egy mérési időszakot eltérő körülmények között, és csak utána dönts arról, milyen éves fogyasztást használsz a költségtervben.
Háromkérdéses tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ, és írd fel az A, B vagy C betűt. A három feladat után ellenőrizd magad a magyarázatokkal.
1. 14 nap alatt 8,12 kWh fogyott. Ha a minta az egész évre érvényes lenne, mennyi az évesítés?
- A) 186 kWh
- B) 211,70 kWh
- C) 2963,80 kWh
2. 90 nap 0,72, 275 nap 0,51 kWh napi átlaggal szerepel. Mennyi a teljes éves energia?
- A) 224,475 kWh
- B) 1,23 kWh
- C) 205,05 kWh
3. Azonos feladatra évente 4228,25 Ft energiakülönbséget becsülsz. Öt év alatt, változatlan feltételekkel mennyi felárat fedez ez?
- A) 21 141,25 Ft-ot
- B) 50 000 Ft-ot
- C) 845,65 Ft-ot
Megoldások és önálló pontozás
Minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont; összesen 3 pont szerezhető. 3 pont: a vizsgált összefüggéseket helyesen alkalmaztad; következőként készíts számítást a saját bemeneteiddel. 2 pont: az eltévesztett feladatnál megnevezett részt olvasd újra, és ellenőrizd a megoldást a képlettel. 0–1 pont: kezdd a(z) Kéthetes mérésből éves becslés résszel, majd haladj végig a három magyarázaton, és oldd meg újra a kérdéseket. A próba a cikk megértéséről ad visszajelzést.
1. megoldás
B) 211,70 kWh – 8,12/14×365 = 211,70 kWh. A feltételes évesítés nem bizonyít címkehibát. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Kéthetes mérésből éves becslés.
2. megoldás
C) 205,05 kWh – 90×0,72+275×0,51 = 205,05. A napi átlagokhoz a képviselt éves napszám tartozik. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Miért segít a több időszakból összeállított becslés?.
3. megoldás
A) 21 141,25 Ft-ot – 5×4228,25 = 21 141,25 Ft. Ez kizárólag az energiakülönbség egyszerű, kamat nélküli összege. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Mekkora vételárkülönbséget fedezne a kisebb fogyasztás?.