Amikor egy eszköz mellé azt írod, hogy 192.168.10.77/26, a perjel utáni szám meghatározza, mekkora hálózati blokkhoz tartozik a cím. Ebből számítható ki a hálózati cím, a tartomány vége és a hagyományos alhálózatban kiosztható hostcímek száma. A helyes számtan azonban még nem dönti el, melyik címet használhatod szabadon: a már kiosztott címeket, a DHCP-beállítást és az útválasztást is ellenőrizned kell.
Mit jelent a prefixhossz?
Az IPv4-cím 32 bitből áll. A /26 azt jelzi, hogy az első 26 bit a hálózati részhez tartozik, a fennmaradó 6 bit pedig a blokkon belüli címzést adja. Hat biten 2 a hatodikon, azaz 64 különböző érték szerepelhet. A teljes blokk tehát 64 címet tartalmaz.
Az általános képlet: címek száma = 2^(32 − prefix). /24 esetén 256, /25-nél 128, /26-nál 64 cím adódik. A nagyobb prefixszám kisebb címtartományt jelent. Az IETF CIDR-leírása, az RFC 4632 a prefixjelölést és a kettőhatvány méretű blokkokat részletezi.
A maszkban a hálózati rész bitjei egyesek. A /26 maszkja 255.255.255.192. Az utolsó 192 binárisan 11000000, ezért az utolsó bájt első két bitje is a hálózati részhez tartozik. A maradék hat bit a 64 címes blokk belső helyét adja.
A 192.168.10.77/26 példa végigszámolva
A 64-es blokkméret miatt az utolsó bájt lehetséges kezdőértékei 0, 64, 128 és 192. A 77 a 64-től 127-ig tartó blokkba esik. A hálózati cím tehát 192.168.10.64, a blokk legnagyobb címe 192.168.10.127.
Hagyományos, broadcastot használó /26 alhálózatban a kezdőcím a hálózat azonosítója, az utolsó a broadcast cím. A kiosztható tartomány 192.168.10.65–192.168.10.126, a hostcímek száma 64 − 2 = 62.
Az IPv4-alhálózat kalkulátorban az IP-címhez 192.168.10.77-et, a prefixhez 26-ot írj. Ellenőrizd külön a maszkot, a hálózati címet és a használható tartományt. A kezdő és záró érték összevetése gyorsan megmutatja, ha egy kézzel beírt konfiguráció véletlenül a szomszédos blokkba csúszott.
A címszám és az eszközszám eltérhet
A 62 kiosztható címbe az alapértelmezett átjáró és minden egyéb címmel rendelkező hálózati eszköz is beleszámít. Ha a router egy címet használ, és ötöt statikus eszközöknek tartasz fenn, 56 marad további kiosztásra. Ez a példa még nem tartalmaz külön növekedési tartalékot.
Egy munkaállomás több hálózati interfésszel több címet is használhat. A vezetékes kapcsolat, a vezeték nélküli kapcsolat és egyes virtuális gépek külön igényt jelenthetnek. Az eszközleltárban ezért a tényleges címigényt számold, és jelöld a csak időszakosan csatlakozó készülékeket is.
Ha 50 kliens, egy átjáró, öt statikus infrastruktúra-cím és tíz címnyi saját növekedési tartalék kell, az összeg 66. A /26 hagyományos 62 hostcíme ehhez kevés. A következő nagyobb blokk /25, amelyben 126 használható hostcím van. A tartalék mértékét a saját tervezett bővülésed indokolja.
A DHCP-készlet mérete külön számítás
Tegyük fel, hogy a /26 példában a dinamikus készletet 192.168.10.80-tól 192.168.10.120-ig állítod be. A két végpontot is beleszámítva 120 − 80 + 1 = 41 cím adódik. Ez kisebb, mint az alhálózat teljes 62 hostcíme.
A DHCP-foglalás, a kézzel beállított statikus cím és a kizárt tartomány együtt határozza meg a ténylegesen kiosztható készletet. Dokumentáld, mely címekre melyik szabály vonatkozik. Ugyanazt a címet ne add oda kézzel egy eszköznek, miközben a DHCP-kiszolgáló szabadon kioszthatja másnak.
A kalkulátor a matematikai tartományt mutatja. A hálózatodon szabad címek listáját, az aktív bérleteket és a foglalásokat nem olvassa ki. Ezeket az adminisztrációs felületen kell ellenőrizned, megfelelő jogosultsággal.
Miért különleges a /31 és a /32?
A „mindig vonj le kettőt” szabály csak a szokásos broadcastos alhálózatok egyszerű számítása. Az RFC 3021 pont–pont IPv4-kapcsolatnál megengedi a /31 használatát, ahol mindkét cím végpontcímként értelmezhető. Ezt a kapcsolat két oldalának támogatnia kell.
A 192.168.10.10/31 blokk két címe a .10 és a .11. Itt nem szokásos klienshálózatnak tervezel címtartományt. A /32 egyetlen címet azonosít; gyakran útvonal vagy egyedi interfészcím leírásában találkozol vele. Egyetlen címből nem következik új, sok eszköz számára kiosztható helyi hálózat.
A DG kalkulátora /31-nél kettő, /32-nél egy használható címet mutat. Az eredményben szereplő „Broadcast cím” címke ezeknél a kivételeknél a blokk legnagyobb címét jelöli; /31-es pont–pont kapcsolatnál ezt nem szabad hagyományos broadcastként értelmezni. Az eszköz mezőcímkéjét ezért mindig a prefix jelentésével együtt olvasd.
Ugyanabban a hálózatban vannak az eszközök?
A 192.168.10.77 és a 192.168.10.100 /26 mellett ugyanabba a 64–127 blokkba esik. A 192.168.10.130 viszont már a 128–191 blokk része. Attól, hogy az első három számtag azonos, még nem biztos, hogy a két cím azonos alhálózatban van.
Ha a .77-es gépen /24, a .130-ason /26 szerepel, a két eszköz eltérően ítélheti meg a közvetlenül elérhető tartományt. Hibakeresésnél ezért az IP-cím mellé mindig jegyezd fel a maszkot és az átjárót is. Egyetlen képernyőkép az IP-címről nem feltétlenül elég a konfiguráció megértéséhez.
Az IP-cím-elemző a formátum és a tartomány jellegének ellenőrzésére használható. Élő elérhetőséget, útvonalat vagy a szolgáltató kilétét nem állapítja meg. Ha egy cím alakilag helyes, attól az adott eszköz még lehet kikapcsolva vagy tűzfallal elválasztva.
Egy hálózat felosztásának ellenőrzése
Egy /24-es blokkot négy darab /26-os részre oszthatsz. A teljes címszám változatlan: 4 × 64 = 256. Hagyományos hostcímekből azonban 4 × 62 = 248 marad, míg az egyben hagyott /24-ben 254. A felosztás a hálózati és broadcast címek száma miatt hat címnyi különbséget okoz.
A gyakorlati tervhez sorold fel a négy hálózati címet és mindegyik kiosztási tartományát. Jelöld, hol lesz átjáró, mely címek statikusak, és mekkora DHCP-készlet kell. Ezután ellenőrizd, hogy a tartományok nem fedik egymást. A matematikai bontást a VLAN-ok, az útválasztás és a hozzáférési szabályok konfigurációjával külön kell összekapcsolni.
Három eltérő méretű részleg egy /24-es tartományban
Tegyük fel, hogy egy külön erre kijelölt 192.168.20.0/24-es tartományból három hagyományos, broadcastos alhálózatot kell tervezned. A teljes igényük 60, 28 és 12 hostcím. Ezek a példabeli számok már tartalmazzák az átjárót, az infrastruktúrát és a saját növekedési tartalékot is. Ha a leltárad csak a kliensgépeket sorolja, ezeket előbb add hozzá.
Keresd a legkisebb olyan kettőhatvány méretű blokkot, amelyben a hálózati és broadcast cím levonása után elfér az igény. Hatvanhoz /26, huszonnyolchoz /27, tizenkettőhöz /28 kell. A nagyobb blokkokkal kezdve könnyebb a megfelelő határokra helyezni a kisebbeket.
| Részleg teljes hostigénye | Kijelölt hálózat | Használható hosttartomány | Broadcast |
|---|---|---|---|
| 60 cím | 192.168.20.0/26 | 192.168.20.1–192.168.20.62 | 192.168.20.63 |
| 28 cím | 192.168.20.64/27 | 192.168.20.65–192.168.20.94 | 192.168.20.95 |
| 12 cím | 192.168.20.96/28 | 192.168.20.97–192.168.20.110 | 192.168.20.111 |
A blokkok összesen 64 + 32 + 16 = 112 címet foglalnak, és 62 + 30 + 14 = 106 hagyományos hostcímet kínálnak. A száz címnyi igény fölött hat kiosztható cím marad ezekben az alhálózatokban. Az eredeti /24-ből a .112–.255 tartomány még nincs ebben a tervben lefoglalva.
A fennmaradó 144 cím nem egyetlen CIDR-blokk. A fenti határok mellett 192.168.20.112/28 és 192.168.20.128/25 írja le két, egymást nem fedő részben. Mindig a blokk kezdetét és végét ellenőrizd: egy tetszőlegesen kiválasztott kezdő IP mellé írt prefix a kalkulátorban más hálózati kezdőcímet eredményezhet.
A tervet úgy ellenőrizheted, hogy mindhárom hálózati címet és prefixet külön beírod az alhálózat-kalkulátorba. A legnagyobb cím kisebb legyen a következő blokk kezdőcíménél, és minden blokk maradjon az eredeti /24-en belül. A címek tényleges foglaltságát a nyilvántartásból ellenőrizd; a matematikailag szabad rész nem bizonyítja, hogy élő rendszerben sincs már használatban.
Ez a változó blokkméretű felosztás címezési terv. A külön VLAN-ok, DHCP-készletek, átjárók és hozzáférési szabályok létrehozása önálló konfigurációs feladat, amelyhez a konkrét hálózati eszköz dokumentációja szükséges.
Két szomszédos blokk nem mindig vonható össze pontosan
A tartományok felsorolását csak akkor rövidítsd egyetlen CIDR-prefixre, ha az új blokk ugyanazokat a címeket tartalmazza. A 192.168.20.0/26 és a 192.168.20.64/26 két egyforma, megfelelően illeszkedő fél. Együtt pontosan a 192.168.20.0/25 tartományt adják, a .0-tól a .127-ig. Az útvonallistában végzett összegzés ettől még nem változtatja meg a két eredeti alhálózatot. A kliensek maszkja, a két külön broadcast tartomány és a kiosztható címek szabálya változatlan marad, amíg ténylegesen át nem konfigurálod a hálózatot. A rövidebb útvonalbejegyzést ezért ne értelmezd úgy, hogy a korábbi hálózati és broadcast címek máris új klienscímként használhatók.
Más a helyzet a 192.168.20.64/26 és a 192.168.20.128/26 párral. A .64–.127 és a .128–.191 részek egymás mellett vannak, de a kettő határa éppen átlép egy /25-ös blokkhatárt. A .64/25 jelölés nem .64–.191 tartományt jelent: /25 mellett a .64 cím a .0–.127 blokkba esik.
A két kijelölt /26-ot tartalmazó legkisebb egyetlen CIDR-blokk ebben az esetben a .0/24. Ez 256 címet foglal magában a kívánt 128 helyett, tehát 128 további címet is bevon. Ha pontos lefedés kell, maradjon két prefix a listában. Útvonal vagy hozzáférési szabály összesítésekor a rövidebb lista kedvéért ne terjeszd ki észrevétlenül az érvényességi tartományt.
Az ellenőrzéshez írd fel az eredeti blokkok és az összesített jelölés első és utolsó címét. A szomszédosság mellett az azonos blokkméret és a megfelelő bináris illeszkedés is feltétel. A prefixjelölés alapját az RFC 4632 részletezi.
Mit ments el a számítás mellé?
Egy használható címezési jegyzetben szerepel a hálózat célja, a prefix, a maszk, az átjáró és a DHCP-tartomány. Mellé kerülhet a jelenlegi címigény és az a konkrét bővülés, amire tartalékot hagysz. Így egy új nyomtató vagy virtuális gép hozzáadásakor a korábbi döntést is ellenőrizni tudod.
A tartomány újraszámolása gyors művelet, a működő hálózat átállítása viszont hatással lehet a csatlakozó rendszerekre. A kalkulátor eredményét ezért ellenőrzött konfigurációs tervhez használd, és az éles változtatás előtt legyen visszaállítható kiinduló állapot.
Záró tudáspróba
Kérdésenként egy választ jelölj meg, majd a megoldások alapján pontozd magad. Ez a három kérdés a cikkben bemutatott összefüggéseket ellenőrzi.
1. Egy szokásos /26 LAN-ban 1 cím az átjáróé, 5 másik eszközé. Hány cím marad további eszközöknek?
- A) 64.
- B) 56.
- C) 58.
2. Mit jelent egy RFC 3021 szerint használt /31 pont–pont kapcsolat?
- A) A két cím tetszőleges hagyományos LAN minden céljára elegendő.
- B) Mindkét cím használható a két végpont címeként.
- C) Minden esetben nulla hosztcím használható.
3. A 192.168.10.64/26 és 192.168.10.128/26 két szomszédos blokk. Összevonható pontosan egyetlen /25-be?
- A) Igen, a szomszédság önmagában elegendő.
- B) Igen, 192.168.10.64/25 lesz a pontos hálózati cím.
- C) Nem; a legkisebb közös CIDR-blokk /24, amely további 128 címet is lefed.
Megoldások és pontozás
1. B. A /26 64 teljes címet tartalmaz. A hálózati és broadcast cím levonásával 62 használható hosztcím marad, ebből 1 + 5 már foglalt: 56. Ismétléshez: A címszám és az eszközszám eltérhet.
2. B. A /31 speciális pont–pont használatában mindkét cím végponti hosztcím. Ezt a kivételt a kapcsolat típusával és az eszközök támogatásával együtt kell értelmezni. Ismétléshez: Miért különleges a /31 és a /32?.
3. C. A /25 határa a negyedik oktettben 0 vagy 128. A megadott blokkok a két külön /25 két oldalára esnek, ezért egyetlen pontos /25 nincs. Ismétléshez: Két szomszédos blokk nem mindig vonható össze pontosan.
Minden helyes válasz 1 pont; a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont. Az összpontszám 0–3 lehet.
- 0 pont: dolgozd végig újra a három megoldásban megjelölt részt, és írd le a példák kiinduló feltételeit.
- 1 pont: a két elhibázott kérdésnél vezesd le a helyes választ; külön írd mellé, melyik feltétel vagy számolási lépés maradt ki.
- 2 pont: térj vissza az egyetlen elhibázott kérdéshez kapcsolt részhez, majd egy bemenet megváltoztatásával ellenőrizd újra az eredményt.
- 3 pont: a három összefüggést ebben a feladatsorban helyesen alkalmaztad. Próbáld ki a cikk egyik ellenőrzését saját adatokkal, a feltételeket és a mértékegységeket is feljegyezve.