Egy projektoros rendszer tervezésekor hamar előkerül a kérdés: elférne egy 100 vagy 120 hüvelykes kép a nappaliban? Ehhez három méretet érdemes egymás mellé tenni: a szabad falfelületet, a vászon tényleges képfelületét és az objektív számára rendelkezésre álló távolságot. A készülék adatlapján megadott vetítési arány ezek között teremt számszerű kapcsolatot.
A projektor-, vászon- és vetítési távolság kalkulátorban mindkét irányból elindulhatsz. Megadhatod a tervezett képátlót vagy szélességet, és kiszámíthatod a szükséges távolságot. Ha a projektor helye már adott, abból az elérhető képszélességet kapod meg. A számítás után még a konkrét készülék elhelyezési rajzát is ellenőrizned kell.
A képátló csak a képaránnyal együtt ad használható méretet
A 100 hüvelyk 254 centiméteres átlót jelent. A kép szélessége és magassága a választott oldalaránytól függ. Egy 16:9 arányú, 100 hüvelykes képfelület körülbelül 221,4 centiméter széles és 124,5 centiméter magas. A külső keret, a vászon tokja és a rögzítési pontok ezen felül igényelhetnek helyet.
Az alábbi, saját számítással készült táblázat három gyakori méretet hasonlít össze. Az utolsó oszlop egy feltételezett, 1,5–1,8 közötti vetítési arányú objektívhez tartozik. Ezek példabeállítások; a saját géped adatait külön keresd ki.
| Képátló, 16:9 | Képszélesség | Képmagasság | Lencse–vászon távolság 1,5–1,8 aránynál |
|---|---|---|---|
| 90 hüvelyk | 199,2 cm | 112,1 cm | 2,989–3,586 m |
| 100 hüvelyk | 221,4 cm | 124,5 cm | 3,321–3,985 m |
| 120 hüvelyk | 265,7 cm | 149,4 cm | 3,985–4,782 m |
A táblázat megmutatja, miért kell a vásárlás előtt mérni. A 100-ról 120 hüvelykre váltás 44,3 centiméterrel szélesebb képet és ugyanennél az objektívnél lényegesen nagyobb vetítési távolságot kér. A fal mérete önmagában ezért kevés az elhelyezés eldöntéséhez.
Mit jelent a vetítési arány?
A vetítési arány, angolul throw ratio, a vetítési távolság és a kép szélességének hányadosa. Ebből két közvetlen számítás következik:
- Szükséges távolság = képszélesség × vetítési arány.
- Elérhető képszélesség = vetítési távolság / vetítési arány.
A BenQ szerelési útmutatója ugyanezt a kapcsolatot használja. Az ott bemutatott X3100i/X3000i modellekhez 1,15–1,50 tartományt ad meg. Ez jó példa arra, hogy a gyártó két határértéket közölhet az optikai zoom miatt. Más készüléknél más tartomány érvényes.
Adott távolságnál a kisebb vetítési arány szélesebb képet ad. Adott képszélességnél a kisebb arány közelebbi elhelyezést enged. A két mondatot könnyű felcserélni, ezért ellenőrzésként mindig írd le, melyik adatot tartod változatlanul.
Első számpélda: hol fér el a 100 hüvelykes képhez tartozó objektív?
Tegyük fel, hogy 16:9 arányú, 100 hüvelykes képet szeretnél, és az objektív vetítési aránya 1,5–1,8. A kalkulátor 2,2138 méter körüli képszélességet számol. Ezt a két aránnyal megszorozva 3,3207 és 3,9848 métert kapsz.
Az objektív referenciahelyének tehát nagyjából 3,321–3,985 méterre kell lennie a képfelülettől. Ha 3,70 méternél elhelyezhető, a szükséges arány körülbelül 1,671. Ez beleesik a megadott tartományba, tehát a szélesség és távolság geometriai ellenőrzése megfelelő.
Ebből még nem következik, hogy a mennyezeti konzol is pontosan 3,70 méterre kerül. A konzol rögzítése, a készülékház és az objektív helyzete külön méret. A kijelölt pontot a készülék szerelési rajzára kell átvezetni. Polcos elhelyezésnél a gép mélységéhez a csatlakozók és a szükséges szabad légtér is hozzáadódik.
Második számpélda: mekkora kép fér ki 3,40 méterről?
Most a lencse és a vászon közötti távolság rögzített: 3,40 méter. Marad az 1,5–1,8 arányú példakészülék. A legkisebb képszélesség 3,40 / 1,8, vagyis körülbelül 1,889 méter. A legnagyobb 3,40 / 1,5, vagyis 2,267 méter.
A 100 hüvelykes kép 2,214 méteres szélessége még belefér. A 120 hüvelykes képhez szükséges 2,657 méter már kívül esik ezen a tartományon. Az utóbbihoz legalább körülbelül 3,985 méteres lencsetávolság kellene ugyanennél az objektívnél.
Ez használható döntési pont. Megvizsgálhatod a projektor hátrébb helyezését, a kisebb vásznat vagy más vetítési arányú optikát. A helyiség adott méretei így még a vásárlás előtt kiszűrik a geometriailag alkalmatlan összeállításokat.
A fal és az objektív korlátjának egyszerre kell megfelelni
A vetítési arányból kapott tartományt a falon ténylegesen rendelkezésre álló képfelülettel együtt vizsgáld. Tegyük fel, hogy a vászon keretével együtt 2,40 méter széles és 1,30 méter magas hely használható. A kiválasztott, szemléltető keret minden oldalon 5 cm-t foglal el. A vetíthető képnek így legfeljebb 2,30 × 1,20 méter marad. Ezek választott méretek; a saját vászon teljes külső méretéből indulj ki.
16:9 képaránynál az 1,20 méteres magasság legfeljebb 1,20 × 16 / 9 = 2,1333 méter képszélességet enged. Hiába férne el szélességben 2,30 méter, a magasság korábban elfogy. Az ebből számolt legnagyobb képátló körülbelül 96,37 hüvelyk.
Most ehhez illeszd a korábbi példában feltételezett 1,5–1,8 vetítési arányt és a 3,40 méteres objektívtávolságot. Az objektív alapján a képszélesség 3,40 / 1,8 és 3,40 / 1,5 között, azaz 1,8889–2,2667 méter lehet. A fal méretével közös tartomány 1,8889–2,1333 méter.
| Korlát | Megengedett képszélesség |
|---|---|
| Rendelkezésre álló szélesség a keret után | Legfeljebb 2,30 m |
| Rendelkezésre álló magasság, 16:9 képnél | Legfeljebb 2,1333 m |
| Feltételezett objektív 3,40 méterről | 1,8889–2,2667 m |
| Mindhárom feltétel együtt | 1,8889–2,1333 m |
A 100 hüvelykes 16:9 kép körülbelül 1,245 méter magas. A vetítési arány alapján még beleférne az objektív tartományába, a példabeli 1,20 méteres szabad képmagasságba viszont már nem. Ezt egyetlen, csak távolságot vizsgáló eredmény nem jelezné. A 96,37 hüvelyk is elméleti felső határ; a tényleges vászonméretet, elhelyezési pontatlanságot és gyártói előírást még hozzá kell igazítani.
Ha a közös tartomány üres, valamelyik feltételt meg kell változtatnod: az objektív helyét, a rendelkezésre álló képfelületet vagy a készüléket. A képet digitálisan lekicsinyítő funkció nem helyettesíti automatikusan az optikai elhelyezés ellenőrzését. A gyártói távolságtáblázatban a végül kiválasztott képméretet és az objektív mérési pontját is keresd meg.
A gyártói elhelyezési rajzon ezt keresd
Az Epson vetítési távolságot bemutató dokumentációja külön táblázatokat használ a képarányokhoz, és a távolság mellett a lencseközéptől mért eltolásokat is megadja. Ezek a méretek a dokumentált készülékhez tartoznak. A modellhez tartozó táblázat elsőbbséget élvez az általános becsléssel szemben.
Nézd meg azt is, melyik képszélességre adták meg a vetítési arányt. Saját geometriai példánkban egy 16:9-es teljes vetített képben 4:3-as tartalmat mutatunk, magasságra illesztve, vágás és nyújtás nélkül. Az aktív tartalom ekkor a teljes szélesség háromnegyedét használja. Két méter széles aktív 4:3-as képhez tehát 2 / 0,75 ≈ 2,667 méter teljes 16:9-es vetítési szélesség tartozik. Ha az 1,5-ös arányt erre a teljes képre adták meg, a távolság 4 méter; a csak aktív szélességgel számolt 3 méter hibás lenne. Az adott képarányhoz közölt gyártói táblázat már figyelembe veheti ezt az eltérést, ezért arra ne alkalmazd még egyszer ugyanezt a korrekciót.
A lencseeltolás, vagyis lens shift az elhelyezhető kép helyzetét módosítja a készülék megdöntése nélkül, a gyártó által engedett tartományban. A függőleges offset szintén a lencse és a kép egymáshoz viszonyított helyzetéről szól. Ezeket a DG alapmodellje nem számolja. Rövid és ultrarövid vetítésnél különösen fontos a pontos telepítési rajz, a referenciahely és a bútor mélysége.
Az Epson telepítési útmutatója a szellőzőnyílások körüli szabad helyet is előírja, és megfelelő készüléknél a lencseeltolást részesíti előnyben a trapézkorrekcióval szemben a képminőség érdekében. A megadott távolságokat mindig a saját modell kézikönyvéből vedd át.
A 2,39:1 film mekkora részt használ a 16:9 vászonból?
A 100 hüvelykes, 16:9 képfelület szélessége körülbelül 2,2138 méter, magassága 1,2453 méter. Saját geometriai példánkban egy pontosan 2,39:1 képarányú filmet teljes szélességben, vágás és nyújtás nélkül jelenítünk meg, a képet függőlegesen középre igazítva.
A film aktív magassága 2,2138 / 2,39 ≈ 0,9263 méter. A két üres sáv együtt körülbelül 1,2453 − 0,9263 = 0,3190 méter, tehát felül és alul egyaránt 15,95 cm marad. A film képe a 16:9 felület területének körülbelül 74,38%-át használja.
Ez nem a projektor felbontásáról vagy fényerejéről szóló mérés, kizárólag a két oldalarány geometriája. A tartalom képarányának változtatása nélkül a sávokat csak más elhelyezéssel, vágással vagy eltérő képfelülettel lehet kezelni; az egyes módok a látható tartalmat is befolyásolhatják. A „képernyő kitöltése” funkció ezért külön ellenőrzendő beállítás.
A falra felrajzolt vászonkereten a 92,63 cm-es aktív filmmagasságot is jelöld meg. Így a tényleges nézőpontból már azt a képméretet értékeled, amelyet a választott szélesvásznú tartalom használ. A teljes 16:9 kép, a film aktív területe és a vászon külső kerete három külön méret marad a tervezési lapon.
Így vezesd végig a saját számításodat
- Mérd meg a használható falfelületet, és külön írd fel a vászon külső méretére vonatkozó korlátot.
- A kalkulátorban válaszd a „Képátlóból távolság”, „Szélességből távolság” vagy „Távolságból képszélesség” módot.
- Állítsd be a képarány két számát. A 16:9 értékeihez a szélesség mezőbe 16, a magasság mezőbe 9 kerül.
- Az objektív saját adatainál írd át a legkisebb és legnagyobb vetítési arányt. Fix arányú optikánál a két érték azonos.
- Nézd át az eredményt és a zoom két szélét bemutató táblázatot, majd ellenőrizd az elhelyezést a gyártó rajzán.
A kalkulátor távolságból számoló módjában a kiemelt képszélesség és képmagasság a legnagyobb elérhető képhez tartozik. A teljes tartományt a fő eredménysor és a táblázat mutatja. Így kisebb vászonnál is ellenőrizhető, hogy beleesik-e a megengedett méretek közé.
Hibák, amelyeket érdemes még a fúrás előtt kiszűrni
Gyakori tévedés a falak közötti teljes távolságot lencsetávolságként használni. Külön számítsd a vászon faltól való elállását, az objektív helyét és a készülék mögötti helyigényt. A képátló és képszélesség felcserélése szintén jelentős eltérést okoz.
A film képaránya is eltérhet a projektor natív képarányától. Egy szélesebb mozifilm 16:9 képfelületen felső és alsó sávokat hagyhat. A kívánt tartalom képkivágását a képarány-kalkulátorral külön is áttekintheted. A digitális képméretezés és a trapézkorrekció hatását a vetítési távolság alapképlete nem modellezi.
A szerelés előtt próbáld ki a tervezett helyet ideiglenes elhelyezéssel, a választott képmérettel és a tényleges nézőpontból. Ellenőrizd, hogy a kép szélei láthatók-e, a bútorok szabadon használhatók-e, és a vezetékek elérnek-e a készülékig. A kalkulátorral kapott tartományhoz így egy ténylegesen használható elrendezés társul.
Záró tudáspróba
Kérdésenként egy választ jelölj meg, majd a megoldások alapján pontozd magad. Ez a három kérdés a cikkben bemutatott összefüggéseket ellenőrzi.
1. 3,40 méteres távolságnál 1,5–1,8 az objektív vetítési aránya. Melyik beállítás adja a legnagyobb képszélességet?
- A) Az 1,5-ös: 3,40/1,5 ≈ 2,267 m.
- B) Az 1,8-as: 3,40 × 1,8 = 6,12 m.
- C) A két arány mindig ugyanakkora képet ad.
2. A keret után 2,30 × 1,20 méter marad. 16:9-es képnél mekkora szélességet enged meg a fal két korlátja együtt?
- A) Legfeljebb 2,40 métert.
- B) Legfeljebb 2,30 métert.
- C) Legfeljebb 2,1333 métert.
3. 16:9-es teljes képen, magasságra illesztve 2 méter széles aktív 4:3 tartalom kell. Az 1,5-ös vetítési arány a teljes képre vonatkozik. Mekkora távolság adódik?
- A) 2 méter.
- B) 3 méter.
- C) 4 méter.
Megoldások és pontozás
1. A. A szélesség a távolság és az arány hányadosa. Rögzített távolságnál a kisebb nevező adja a nagyobb képet. Ismétléshez: Második számpélda: mekkora kép fér ki 3,40 méterről?.
2. C. Az 1,20 méteres magasság 1,20 × 16/9 = 2,1333… méteres képszélességet enged. Ez szigorúbb a 2,30 méteres szélességi korlátnál. Ismétléshez: A fal és az objektív korlátjának egyszerre kell megfelelni.
3. C. Az aktív szélesség a teljes kép 3/4-e, így a teljes vetített szélesség 2/(3/4) = 8/3 m. Ezt 1,5-tel szorozva 4 m adódik. Ismétléshez: A gyártói elhelyezési rajzon ezt keresd.
Minden helyes válasz 1 pont; a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont. Az összpontszám 0–3 lehet.
- 0 pont: dolgozd végig újra a három megoldásban megjelölt részt, és írd le a példák kiinduló feltételeit.
- 1 pont: a két elhibázott kérdésnél vezesd le a helyes választ; külön írd mellé, melyik feltétel vagy számolási lépés maradt ki.
- 2 pont: térj vissza az egyetlen elhibázott kérdéshez kapcsolt részhez, majd egy bemenet megváltoztatásával ellenőrizd újra az eredményt.
- 3 pont: a három összefüggést ebben a feladatsorban helyesen alkalmaztad. Próbáld ki a cikk egyik ellenőrzését saját adatokkal, a feltételeket és a mértékegységeket is feljegyezve.