A sövény növényszámához a hossz és a tőtávolság mellett azt is meg kell határozni, hol álljon az első és az utolsó növény. Egy fél térköznyi szegéllyel kiosztott húszméteres sor más darabszámot adhat, mint az a terv, amelyben mindkét végpontra növény kerül. A beszerzési tartalék ettől megint külön mennyiség. Ha ezt a három kérdést előre rendezed, a rendelést és a helyszíni kitűzést ugyanazzal a tervvel végezheted.
A tőtávot a kiválasztott növényhez válaszd
A tőtávolság a szomszédos növények törzsének vagy tervezett középpontjának távolsága. A megfelelő értéket a faj, a fajta, a vásárolt méret és a kívánt sövényalak együtt befolyásolja. Egy számolós példában szereplő fél méter önmagában nem ültetési ajánlás minden növényre.
A Royal Horticultural Society sövényültetési útmutatója külön kezeli a növény erősségét, végső méretét és az egy- vagy kétsoros elrendezést. A növényválasztási tájékoztatójuk fajhoz kötött térállási példákat is tartalmaz. A saját kertedben a választott növény faiskolai adatait és a helyi feltételeket használd a végső döntéshez.
A növényszám kalkulátora egy általad megadott legnagyobb tőtávból indul. Ebből egyenletes sorbeosztást készít. Nem állapítja meg, milyen gyorsan záródik a sövény, és nem választja ki a fajhoz megfelelő sűrűséget.
Fél térköz a két végén: ezt számolja a kalkulátor
A sövény növényszám-kalkulátor a hossz és a megadott legnagyobb tőtávolság hányadosát felfelé kerekíti. A növényeket egyenletesen osztja el úgy, hogy a sor két végén fél térköznyi szegély marad. A tényleges osztást a hossz és a kapott növényszám hányadosa adja.
Egy 20 méteres sor és 0,5 méteres legnagyobb tőtáv esetén 20 / 0,5 = 40 növényhely adódik. A tényleges térköz 20 / 40 = 0,5 méter, a két végszegély pedig 0,25 méter. Az első növény a sor elejétől 0,25 méterre, az utolsó 19,75 méterre áll. A középpontok közötti teljes távolság 39 × 0,5 = 19,5 méter.
A 19,5 méterhez hozzáadva a két 0,25 méteres végszegélyt pontosan 20 métert kapsz. Ez egyszerű visszaellenőrzés a kitűzéshez. A negyven növény közé harminckilenc belső térköz kerül, a két szélső fél térköz pedig együtt még egy teljes osztást ad.
Mi változik, ha mindkét végpontra növény kerül?
Ha ugyanarra a húszméteres szakaszra pontosan a két végpontra is növényt szeretnél, húsz métert negyven félméteres közre kell osztanod. Negyven köz határolásához negyvenegy növény szükséges. Itt az első növény a nulla, az utolsó a húszméteres ponton áll.
A két számítás eltérő elrendezést ír le. A 40 és a 41 darab közül a helyszíni cél alapján választhatsz. A DG Kalkulátor jelenlegi sövénymodellje a fél térköznyi végszegélyes változatot mutatja, ezért végpontokra ültetésnél külön számold a közöket és a két vég növényét.
Általánosan, ha a hasznos szakasz két végén is lesz növény, a szükséges közök darabszámát a hossz / legnagyobb térköz felfelé kerekítése adja. A növényhelyek száma ennél eggyel több. A sor végpontja itt az első és utolsó tervezett növény középpontját jelenti, ezért előbb a határvonaltól vagy más akadálytól kívánt távolságot is rendezni kell.
Zárt nyomvonalnál a kezdőpontot egyszer számold
Ha a sövény egy megszakítás nélküli zárt vonalat követ, nincs két külön szabad vég. Egy saját geometriai példában legyen a teljes nyomvonal 20 méter, az osztás pedig a vonal mentén 0,5 méter. A 40 térközhöz itt 40 egyedi növényhely tartozik: az utolsó köz visszavezet az első növényhez. A nyitott, mindkét végén beültetett sor 41-es darabszámát erre változatlanul átvenni ugyanazt a kezdőpontot kétszer számolná. Ez a példa szabadon kiosztható helyeket feltételez. Ha minden sarokra meghatározott növényhelyet kérsz, a sarokpontok közötti szakaszokat külön oszd be, majd a közös saroknövényeket csak egyszer összesítsd.
Nem egész hányadosnál kisebb lesz a tényleges térköz
Legyen a sor hossza 13,7 méter, a megadott legnagyobb tőtávolság 0,6 méter. A hányados 13,7 / 0,6 = körülbelül 22,83, így a fél térköznyi szegélyes modell 23 növényhelyet ad. A tényleges osztás 13,7 / 23 = körülbelül 0,59565 méter, vagyis 59,565 centiméter.
A két végszegély ennek fele, körülbelül 29,783 centiméter. Az első és utolsó növény közti távolság 22 × 0,59565 = körülbelül 13,10435 méter. A két szegéllyel együtt kiadja a 13,7 métert. A tervezett legnagyobb 60 centiméteres tőtávot a kiosztás így nem lépi túl.
A helyszínen olyan mérési pontosságot válassz, amelyet következetesen tudsz tartani. Az összesítést ne a sokszor lekerekített részméretekből végezd. Praktikus először a végpontokat és a teljes hosszt rögzíteni, majd ezek között ellenőrizni az egyenletes elosztást.
Kétsoros sövény: két külön tengely és elrendezés
A kalkulátor kétsoros módban ugyanannyi növényt számol mindkét sorba. A húszméteres, félméteres példában ez 40 + 40 = 80 ültetési hely. A sorok közti távolságot a kiválasztott növényhez és sövénycélhoz külön kell megtervezni.
Az eltolt vagy cikkcakkos ültetés további helyszíni döntés. A DG Kalkulátor eredménye nem tartalmaz külön eltolt sorrajzot, és az egyik sor fél tőtávos eltolása a végpontoknál más helyigényt adhat. A növények darabszáma és a tényleges kétdimenziós kiosztás ezért két ellenőrzési feladat.
A legközelebbi szomszéd a másik sorban is állhat
Két egyenes, párhuzamos sor eltolt elrendezésénél a soron belüli tőtávból még nem ismered a legkisebb növénytávolságot. Saját rajzi példaként legyen a soron belüli osztás 50 cm, a két sor távolsága 30 cm, az eltolás pedig fél osztás, 25 cm. Ezek geometriai feltételek, a fajhoz tartozó ültetési ajánlást külön kell kiválasztani.
A másik sor legközelebbi növényéhez vezető egyenes egy derékszögű háromszög átfogója. Távolsága a 25² + 30² összeg négyzetgyöke, azaz 39,05 cm körüli. A terv soronként 50 cm-es tőtávot mutat, miközben a két sor között ennél közelebb is vannak növényközéppontok.
Ha saját feltételként minden szomszédos növény között legalább 50 cm egyenes távolságot kérsz, 25 cm hosszirányú eltolásnál a sorok közötti távolság legalább az 50² − 25² különbség négyzetgyöke, vagyis 43,30 cm körüli. Ez a választott geometriai feltétel határa, a megfelelő sövényszélességet vagy nevelési módot nem határozza meg.
Az RHS ültetési leírása is külön kezeli a soron belüli és a sorok közötti távolságot. A kitűzési rajzon ezért mindkettőt, valamint az eltolást is tüntesd fel. A sarokhoz vagy megszakításhoz közeli növénypárokat külön nézd meg; ott az egyenletes belső szakasz számítása már más elrendezéssel találkozhat.
Kanyarban a belső és a külső sor hossza eltér. Ilyenkor a két tényleges sorhosszt érdemes külön felmérni és külön számolni. A teljes kerítésvonal hossza nem feltétlenül egyezik a tőle beljebb futó mindkét sövénysor hosszával. A kerti ágyások kiosztását segítő kalkulátor a kert más részeinek helyigényével való egyeztetéshez adhat további méretalapú segítséget.
Íves sövénynél a külső sor hosszabb
Két párhuzamosan futó sor egy íven eltérő hosszúságú. Egy saját geometriai példában mindkét sor negyedkört ír le: a belső növényközépvonal sugara 5 méter, a külsőé 5,4 méter. A két középvonal között tehát sugárirányban 0,4 méter van. Ezek választott rajzi méretek, a növényekhez megfelelő sor- és tőtávolságot külön kell eldöntened.
A negyedkör ívhossza a teljes 2 × π × sugár kerület negyede, vagyis π × sugár / 2. Legyen a feladatban a megengedett legnagyobb ív menti térköz 0,50 méter, mindkét végén fél térköznyi szegéllyel. Ekkor:
| Sor | Ívhossz | Növényhelyek: hossz / 0,50 felfelé kerekítve | Tényleges ív menti térköz |
|---|---|---|---|
| Belső, 5 m sugarú | 7,854 m | 16 db | 0,4909 m |
| Külső, 5,4 m sugarú | 8,482 m | 17 db | 0,4990 m |
| Együtt | Két külön sor | 33 db | Soronként eltérő |
Ha a belső sor 16 helyét egyszerűen megdupláznád, 32 növényt kapnál, és a választott felső térközhatárhoz a külső sorban hiányozna egy hely. A két sorhoz a kalkulátort külön, egysoros beállítással futtasd a megfelelő ívhosszal. A kétsoros mező azonos hosszúságú és darabszámú sorokat feltételez, ezért ezt az íves helyzetet egyetlen ilyen futás nem írja le.
A mérőszalagot a tervezett növényközépvonal görbéjén vezesd. Az ív menti távolság és a két növény közötti egyenes távolság eltér: az egyenes húr itt kissé rövidebb. Ha a tőtáv-előírást egyenes távolságként kaptad meg, ahhoz külön ellenőrzés kell. A kiszámolt 16 és 17 hely a saját ív menti kiosztási feladat eredménye; a sorok egymáshoz képesti eltolását és a szomszédos sor növényei közötti távolságot a rajzon is vizsgáld meg.
Kapuknál és megszakításoknál szakaszonként tervezz
A kapu, a közlekedő vagy egy megtartott fa miatt megszakadó sövény külön sorokat jelent. A kimaradó szélességet először vond le, majd az egyes összefüggő szakaszokon külön alkalmazd a választott végpontmodellt. A közös hosszra történő egyetlen kerekítés eltérhet a szakaszonként szükséges darabszámtól.
Például két, egyenként 10,2 méteres szakaszhoz 0,6 méteres osztással szakaszonként 17 növény kell fél térköznyi szegéllyel. Együtt 34 hely adódik. Ha a szakaszok 10,3 méteresek, mindkettő 18 növényt kér, vagyis 36-ot. Az összevont 20,6 méter egyetlen sorban csak 35 helyet adna. A különálló végek miatt a két helyzet különbözik.
A kerítésanyag-kalkulátorban a kapuk és a kerítésszakaszok adatai a kapcsolódó anyagtervezéshez is használhatók. A kerítésoszlopok darabszámát azonban ne másold át sövénynövényszámnak: más a térköz, és a végpontok kezelésének célja is eltérhet.
A beszerzési tartalék nem kerül automatikusan a sorba
A 80 ültetési helyhez választott 5 százalék tartalék 80 × 1,05 = 84 megvásárolandó növényt jelent. A sorban továbbra is 80 tervezett hely van. A további négy növény kezelését külön tervezd meg; ha mindet ugyanabba a hosszba ülteted, a tényleges tőtávot is újra kell számolni.
Ha a kereskedő csak tízes kötegekben értékesít, a 84 darabhoz kilenc köteg, összesen 90 növény szükséges. Ez már két külön tartalékot tartalmaz: az általad választott pótlási mennyiséget és a csomagolásra kerekítés többletét. A végső rendelésnél mindkettőt lásd külön.
A kitűzés előtti rövid ellenőrzés
A munkalapodon szerepeljen a növény pontos megnevezése, a beszerzett méret, a sorok tényleges hossza, a megengedett tőtáv és a végpontok elhelyezése. Kétsoros tervnél rajzold fel mindkét sort, és jelöld a megszakításokat. A rendelési darabszámot ezután egészítsd ki a saját indokolt tartalékkal.
A kalkulátorban ellenőrizd az ültetési helyek számát és a tényleges osztási távolságot is. Az utóbbi mutatja meg, milyen kitűzést kell a helyszínen megvalósítani. Így a vásárolt növényszám, a tőtávolság és a rendelkezésre álló hossz egymással összhangban marad.
Háromkérdéses tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ, és írd fel az A, B vagy C betűt. A három feladat után ellenőrizd magad a magyarázatokkal.
1. 20 m-es nyitott soron legfeljebb 0,5 m térköz kell, mindkét végpontra növény kerül. Mennyi a növényszám?
- A) 40
- B) 41
- C) 39
2. Két külön 10,3 m-es szakaszra, fél térköznyi végszegéllyel és legfeljebb 0,6 m osztással hány hely kell?
- A) 35
- B) 34
- C) 36
3. 50 cm-es osztás, 25 cm-es eltolás és 30 cm sortávolság mellett milyen messze a másik sor legközelebbi növénye?
- A) Körülbelül 39,05 cm
- B) 50 cm
- C) 55 cm
Megoldások és önálló pontozás
Minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont; összesen 3 pont szerezhető. 3 pont: a vizsgált összefüggéseket helyesen alkalmaztad; következőként készíts számítást a saját bemeneteiddel. 2 pont: az eltévesztett feladatnál megnevezett részt olvasd újra, és ellenőrizd a megoldást a képlettel. 0–1 pont: kezdd a(z) Mi változik, ha mindkét végpontra növény kerül? résszel, majd haladj végig a három magyarázaton, és oldd meg újra a kérdéseket. A próba a cikk megértéséről ad visszajelzést.
1. megoldás
B) 41 – A negyven köz két széle negyvenegy külön növényhelyet ad. A fél térköznyi végszegélyes modell más kiosztás. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Mi változik, ha mindkét végpontra növény kerül?.
2. megoldás
C) 36 – Mindkét szakasz 10,3/0,6 alapján 18 növényt kér. A kerekítést a különálló sorokra külön végezzük. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Kapuknál és megszakításoknál szakaszonként tervezz.
3. megoldás
A) Körülbelül 39,05 cm – A derékszögű háromszög átfogója √(25²+30²) ≈ 39,05 cm. A soron belüli osztás önmagában nem írja le minden szomszéd távolságát. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: A legközelebbi szomszéd a másik sorban is állhat.