A villanyszámla növekedéséből önmagában nem látszik, hogy több áram fogyott-e, vagy az elszámolt egységár és a díjszerkezet változott. A két kérdés eltérő teendőt kíván. A fogyasztás csökkentésének hatását csak akkor látod tisztán, ha az árváltozást külön soron tartod.
Az alábbi összegek saját, szemléltető feltételezések. Nem magyar szolgáltatói tarifák és nem számlázási tanácsok. A saját elszámolásból ugyanahhoz az időszakhoz tartozó fogyasztást, egységárat, adótartalmat és fix díjat kell kiolvasni.
Két teljes költséget hasonlíts össze
A havi terv legyen 250 kWh, egységára 50 Ft/kWh, a külön fix díj pedig 500 Ft. A tervezett fogyasztási költség 12 500 Ft, a teljes terv 13 000 Ft.
A tényleges időszakban 300 kWh fogyott, 60 Ft/kWh egységárral és 700 Ft fix díjjal. A fogyasztási rész 18 000 Ft, a teljes költség 18 700 Ft. Az eltérés 5700 Ft, ami a 13 000 Ft-os tervhez képest körülbelül 43,85% növekedés.
Ez még összesítés. Ahhoz, hogy eldöntsd, mit érdemes vizsgálni, fel kell bontani az 5700 Ft-ot egymással átfedésmentes részekre.
Először csak a fogyasztást változtasd meg
Tartsd meg az 50 Ft/kWh tervezett árat, és számold ki rajta a tényleges 300 kWh-t. Az eredmény 15 000 Ft. A terv fogyasztási részéhez képest 15 000 − 12 500 = 2500 Ft a mennyiségi eltérés.
Ugyanez közvetlenül: (300 − 250) × 50 = 2500 Ft. Ezzel azt kérdeztük, mennyibe került volna az 50 kWh többlet a tervben használt áron. Ez a választott bontási sorrend egyik feltétele.
Ezután a 300 kWh tényleges fogyasztáson változtasd meg az árat 50-ről 60 Ft-ra. A különbség 300 × 10 = 3000 Ft. Végül a fix díj 700 − 500 = 200 Ft-tal nőtt.
A három rész összege 2500 + 3000 + 200 = 5700 Ft, pontosan a teljes eltérés. Az OpenStax rugalmas költségtervezési fejezete is elkülöníti az aktivitási szinthez igazított összehasonlítást; a fenti háztartási adatsor saját példa.
Más sorrendben más részeredmény születik
Ha először a terv szerinti 250 kWh-n változtatod meg az árat, az árhatás 250 × 10 = 2500 Ft. Ezután a többlet 50 kWh-t már 60 Ft-tal értékeled, ezért a mennyiségi rész 3000 Ft.
A végösszeg mindkét sorrendben azonos. Az ár és a mennyiség együttes változásából adódó 500 Ft másik részbe kerül. Ezért a havi jelentésben következetesen ugyanazt a sorrendet használd, és a címben nevezd meg az alapárat.
Az időszak és a számlatípus legyen összevethető
Egy 28 napos terv és egy 35 napos tényleges elszámolás közvetlen összehasonlítása további magyarázatot igényel. Az előző példában az időszak azonos volt. Hosszabb időszaknál a napi átlagot is érdemes megmutatni, de a fix díjat a szerződés szerinti szabállyal kezeld.
A háztartási terv–tény követőben külön soron őrizheted a költséget. Az áramfogyasztás-kalkulátor az egyes készülékek becsült használatát segít ellenőrizni. A számlán mért összfogyasztás eltérését ettől még nem rendeli automatikusan egy konkrét készülékhez.
Hosszabb időszak mellett a napi fogyasztás akár csökkenhet is
Egy külön összehasonlításban a terv 250 kWh-ja 28 napra, a tény 300 kWh-ja 35 napra vonatkozik. A napi terv 250/28 ≈ 8,93 kWh, a napi tény 300/35 ≈ 8,57 kWh. A teljes fogyasztás 20%-kal nagyobb, a napi átlag viszont 4%-kal kisebb. A két állítás az eltérő időalap miatt egyszerre igaz.
A tényleges napi ütem 28 nap alatt 300/35 × 28 = 240 kWh-t jelentene, a 250 kWh-os tervnél tízzel kevesebbet. Másik ellenőrzési irányként a terv napi ütemével a 35 napra 250/28 × 35 = 312,5 kWh adódik. Az 50 Ft-os bázisáron az időszak meghosszabbodásának hatása (312,5 − 250) × 50 = 3125 Ft, a napi használat mérséklődésének hatása pedig (300 − 312,5) × 50 = −625 Ft. Együtt ugyanúgy 2500 Ft mennyiségi eltérést adnak.
A napi átlag itt leíró összehasonlítás. Az időjárás, a munkanapok és a használat összetételének változását még nem választottuk szét. A számlázott fix díjat se oszd automatikusan naparányosan: előbb ellenőrizd annak tényleges időszakát és díjalapját. A munkalapodban a kWh és a forint mellé a napok száma is kerüljön oda.
Gyakori kérdések
Többsávos díjnál használhatok egyetlen átlagárat?
Összesítő ellenőrzéshez igen, ha megnevezed az átlagár képzését. A sávok közötti átrendeződést külön bontás nélkül nem látod belőle.
A részszámla összege ugyanaz, mint a tényleges fogyasztási költség?
Ezt a saját számlán kell tisztázni. Az MVM okosmérős ügyfeleknek szóló tájékoztatója is külön kezeli a távleolvasott tényfogyasztásból készült számlát és a várható éves fogyasztás alapján képzett egyenletes részszámlát. A részszámla összege ezért önmagában nem az adott hónap megmért fogyasztásának adata.
A 43,85%-os növekedést a fogyasztás okozta?
Csak részben. A példában a fogyasztás 20%-kal nőtt, az egységár szintén 20%-kal, és a fix díj is megváltozott.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. A megoldások ellenőrzése után minden helyes válaszért 1 pontot adj magadnak; a hibás, kihagyott vagy több válasszal megjelölt kérdés 0 pont. Összesen 0–3 pont szerezhető.
1. A főpélda azonos időszakában mi adja ki az 5700 Ft növekményt?
- A) 2500 Ft fogyasztási, 3000 Ft ár- és 200 Ft fixdíj-hatás.
- B) 5700 Ft kizárólag több fogyasztásból.
- C) 3000 Ft teljes változás.
2. 250 kWh/28 nap és 300 kWh/35 nap mellett hogyan változik a napi átlag?
- A) 20%-kal nő.
- B) 4%-kal csökken.
- C) Változatlan.
3. Ha a bontásban előbb az árat, majd a fogyasztást változtatod, mi marad azonos?
- A) Minden részösszeg külön-külön.
- B) Csak a fix díj előjele.
- C) A teljes költségváltozás, miközben a részhatások megoszlása változhat.
Megoldások és pontszám
1. A. A rögzített sorrenddel (300 − 250) × 50 = 2500, 300 × (60 − 50) = 3000 és 700 − 500 = 200 Ft.
2. B. A napi arány (300/35)/(250/28) = 0,96, azaz 4%-os csökkenés. A teljes mennyiség az időszak hosszabbodása miatt mégis nő.
3. C. Az ár és mennyiség együttes változásának 500 Ft-ja másik részhatáshoz kerülhet. A két teljes végállapot különbsége továbbra is 5700 Ft.
3 pont: Az árat, fogyasztást és időtartamot külön kezelted. A saját összevetésedben a napok számát is ellenőrizd.
2 pont: Az 1. kérdéshez a három részhatás összegét, a 2.-hoz a napi kWh-t, a 3.-hoz a bontási sorrend 500 Ft-os különbségét nézd át.
0–1 pont: Kezdd azzal, hogy mindkét adathoz kiírod a kWh-t, az egységárat, a fix díjat és a napok számát. Csak összevethető adatokból készíts változási magyarázatot.