Egy 8 000 forintért beszerzett, 12 000 forintért eladott terméken 4 000 forint árkülönbözet keletkezik. Ebből 33,33% árrésszint és 50% haszonkulcs számítható. Mindkét százalék helyes, mert más összeghez viszonyítjuk ugyanazt a különbséget. Az árazási hibák jelentős része éppen abból következik, hogy ez a viszonyítási alap menet közben megváltozik.
Az árrés- és haszonkulcskalkulátorban eladási árból, kívánt árrésszintből vagy haszonkulcsból is dolgozhatsz. A következő példák kitalált üzleti helyzetek, amelyek a számítás menetét mutatják. Az összegeket végig azonos áfaalapon kezeljük; a példákban egymással összehasonlítható nettó értékek szerepelnek.
Mi a különbség az árrés és a haszonkulcs között?
Az árrés összege az eladási ár és a figyelembe vett beszerzési költség különbsége. Az árrésszint ezt az eladási ár százalékában mutatja. A haszonkulcs ugyanezt a különbséget a beszerzési költséghez viszonyítja. A nemzetközi margin és markup megkülönböztetését a Business Victoria hivatalos vállalkozói útmutatója is ezekkel az alapokkal magyarázza.
- Árrés összege = eladási ár − beszerzési költség.
- Árrésszint = árrés összege / eladási ár × 100.
- Haszonkulcs = árrés összege / beszerzési költség × 100.
A bevezető példában 4 000 / 12 000 × 100 adja a 33,33%-ot, míg 4 000 / 8 000 × 100 az 50%-ot. Ha egy beszállítói táblázatban vagy üzleti megbeszélésen csak annyi szerepel, hogy „30% haszon”, érdemes tisztázni a nevezőt. Egyetlen szó pontatlansága minden termék árán végigfuthat.
Hogyan lesz a kívánt árrésből eladási ár?
Tegyük fel, hogy 8 000 forintos beszerzési költség mellett 35%-os árrésszintet szeretnél. Ilyenkor a költség az eladási ár fennmaradó 65%-át teszi ki. Az eladási ár ezért 8 000 / 0,65, vagyis 12 307,69 forint.
Ha egyszerűen 35%-ot tennél a 8 000 forintra, 10 800 forintot kapnál. Az árrés ebben az esetben 2 800 forint, az árrésszint pedig 2 800 / 10 800 × 100 = 25,93%. A 35%-os növelés tehát 35%-os haszonkulcsot hozott létre.
A kalkulátorban válaszd a kívánt árrésből történő számítást, add meg a beszerzési árat és a célértéket. A kerekített fogyasztói ár kiválasztása után számolj vissza: a végleges árrés mindig a tényleges eladási árból derüljön ki. Ha a 12 307,69 forintból 12 300 forint lesz, az árrésszint már 34,96% körül alakul.
Mennyit visz el egy árengedmény?
Maradjunk a 8 000 forintos költségnél és a 12 000 forintos eredeti eladási árnál. Egy 10%-os kedvezmény után a vevő 10 800 forintot fizet az itt használt áralapon. A terméken maradó különbség 2 800 forint. Az eredeti 4 000 forinthoz képest ez 30%-os csökkenés.
A kedvezmény az egész eladási árat csökkenti, miközben a beszerzési költség ebben a példában változatlan. Ezért az árengedmény százaléka és az árréstömeg csökkenésének százaléka eltér. A kedvezménykalkulátor eredményét vidd át az árrésszámítás eladási ár mezőjébe, és ellenőrizd újra a maradó összeget.
Mennyi pluszeladás kellene azonos árréstömeghez? Ha eredetileg 100 darabot adtál el, 400 000 forint keletkezett a beszerzési költség felett. Darabonként 2 800 forint mellett 400 000 / 2 800 = 142,86 darab szükséges. Egész termékekből legalább 143 darab kellene, ami körülbelül 43%-os mennyiségi növekedés. Ez még nem veszi figyelembe a több rendelés feldolgozásának többletköltségét.
Milyen költséget írj a számításba?
Az eredmény attól függ, milyen költségszintig vezeted le a bevételt. Egy tiszta kereskedelmi árrésszámításban a termék beszerzési költsége szerepel. Ha csomagolást, fizetési díjat és rendelésenkénti kiszállítási támogatást is levonsz, már egy tágabb, rendelésenkénti fedezetet vizsgálsz. Ezt a saját táblázatodban nevezd is így, hogy később összehasonlítható maradjon.
Például 12 000 forint bevétel, 8 000 forint termékköltség, 350 forint csomagolás és 450 forint további változó költség után 3 200 forint marad. Ebből kell még fedezni a hirdetést és azokat a működési kiadásokat, amelyeket eddig nem számoltál el. A 4 000 forintos árrés így önmagában nem tekinthető elkölthető nyereségnek.
A költséglistában jelöld az időszakot és az adat eredetét. A régi beszerzési ár, az új szállítási díj és egy becsült visszáruarány keveréke látszólag pontos eredményt adhat. Hasznosabb külön kiszámolni egy alapváltozatot és egy magasabb költségű esetet. Már egy 500 forintos költségnövekedés is érezhető: 12 000 forintos árnál a 4 000 forintos különbség 3 500 forintra csökken.
Mekkora engedmény mellett marad meg a célfedezet?
Egészítsük ki a szemléltető terméket: 8000 Ft beszerzés, 400 Ft csomagolás, az eladási ár 2%-ával azonos fizetési díj, és legalább 2000 Ft kívánt rendelési fedezet. A listaár 12 000 Ft. A 2% itt feltételezett költség, azonos áfaalapú eladási árra vetítve; valós szerződésnél a díj alapját is ellenőrizd.
Ha az engedmény utáni eladási ár P, a maradó összeg 0,98 × P − 8400. A 2000 Ft-os célhoz 0,98 × P legalább 10 400 Ft legyen. Innen P legalább 10 400 / 0,98 = 10 612,2449… Ft, egész forintos árnál 10 613 Ft. Ezen az áron 2000,74 Ft marad.
A kerekítetlen minimális ár a 12 000 Ft-os listaárhoz képest 11,5646…% engedményt enged. A két közeli, egész százalékos ajánlat ezért eltérően teljesít:
| Kedvezmény | Eladási ár | Fedezet a beszerzés, csomagolás és 2% díj után |
|---|---|---|
| 11% | 10 680 Ft | 2066,40 Ft |
| 12% | 10 560 Ft | 1948,80 Ft |
Az első eléri a 2000 Ft-os célt, a második alatta marad. Ez a célfedezet még az eddig ki nem osztott reklám- és működési költségekre, valamint eredményre használható; a képlet önmagában vállalati nyereséget nem számol.
A kedvezménykalkulátorral az engedmény utáni árat, az árrésszámolóval a beszerzés fölött maradó különbséget ellenőrizheted. A fizetési díjat és a 2000 Ft-os célt tartalmazó egyenlet a cikk külön kézi számítása. Minimumdíjnál az árat külön díjsávban kell megoldani.
Mit változtat egy 300 Ft-os minimumdíj?
Tegyük fel, hogy a szolgáltató fizetésenként a végső összeg 2%-át, de legalább 300 Ft-ot számít fel. A mostani rendelés egyetlen terméket és egyetlen fizetést tartalmaz. Az előző 10 613 Ft-os ár 2%-a 212,26 Ft, ezért itt a 300 Ft-os minimum érvényesülne. A tényleges fedezet így 10 613 − 8400 − 300 = 1913 Ft, ami 87 Ft-tal elmarad a célodtól.
A minimumdíjas sávban a helyes árküszöb 8400 + 300 + 2000 = 10 700 Ft. Visszaellenőrzésként ennek 2%-a 214 Ft, tehát valóban a 300 Ft-os minimum az aktív díj. A 12 000 Ft-os listaárból így legfeljebb körülbelül 10,8333% engedmény fér el a 2000 Ft-os cél mellett.
Többtermékes, egy fizetéssel rendezett kosárnál először a teljes fizetés díját határozd meg ugyanezzel a feltételezett szabállyal. Az egyszer felmerülő minimumot ne számold fel újra minden terméksorra. Ha termékenként is látni akarod a fedezetet, a tényleges összes díjat választott, következetes szabállyal oszd fel, és ellenőrizd, hogy a részek összege visszaadja a kosár díját.
Általános megoldásként írd fel külön a fix minimumdíjas és a százalékos sáv egyenletét, majd ellenőrizd, hogy a kapott ár a feltételezett sávba esik-e. Ha a minimumot a százalékos díj tetejére tennéd, megváltoztatnád a példában rögzített díjszabást.
Miért számít a termékösszetétel?
Két termék árrésszázalékának egyszerű átlaga félrevezető lehet. Tegyük fel, hogy az első termékből 100 000 forint bevétel keletkezik 20%-os árréssel, a másodikból 900 000 forint 40%-os árréssel. Az árrés összege 20 000 + 360 000 = 380 000 forint. Az összesített árrésszint 380 000 / 1 000 000 × 100 = 38%.
A két százalék számtani átlaga 30% lenne, de ez figyelmen kívül hagyná az eltérő bevételi súlyt. Akció vagy kampány tervezésekor ezért az eladási összetételt is nézd meg. Ha a kedvezmény elsősorban az alacsonyabb fedezetű termékeket pörgeti fel, az összbevétel növekedése mellett csökkenhet a teljes árrésszint.
Mire figyelj a kalkulátor eredményénél?
A számításhoz szükséges legfontosabb döntéseket még az adatbevitel előtt hozd meg: melyik időszakot nézed, milyen költséget tartalmaz a beszerzési összeg, és azonos áfaalapon szerepelnek-e az árak. A nettó–bruttó ár kalkulátor a szabadon megadott kulccsal segít az átváltásban; az alkalmazandó adókezelést a saját számláid és könyvelésed alapján kell meghatározni.
Az árazás következő lépése lehet a hirdetés vizsgálata. A ROAS-ról és a hirdetési fedezetről szóló cikkben azt számoljuk végig, hogy a bevételből mennyi reklámköltés fér el. A saját költségeiddel dolgozva a két kalkulátor együtt már használható döntési alapot ad egy kampány vagy kedvezmény megtervezéséhez.
Gyakori kérdések
Lehet 100%-os a haszonkulcs?
Igen. Ha 5 000 forintos költséghez 10 000 forintos eladási ár tartozik, a haszonkulcs 100%, az árrésszint 50%. Pozitív beszerzési költség mellett a 100%-os árrésszint viszont nem érhető el véges eladási árral.
Mi történik, ha beszerzési ár alatt adok el?
A különbség negatív lesz. Például 8 000 forintos költség és 7 200 forintos eladási ár esetén darabonként 800 forint hiányzik már a beszerzés fedezéséhez is. A további költségek ezt tovább növelik.
Mekkora árrés számít jónak?
Ehhez ismerni kell a működési költségeket, a forgalmat, a készletigényt és a kockázatokat. Egy önmagában megadott százalék alapján nem dönthető el. Elsőként azt számold ki, mennyi forint marad egy rendelésből, és hány ilyen rendelésre van szükséged a vizsgált időszakban.
Egy fizetés minimumdíját egyszer számold el
Egy külön szemléltető kosárban két termék ára darabonként 6000 Ft, a termékhez rendelt beszerzés és csomagolás együtt darabonként 4200 Ft. Egyetlen fizetés történik, a díj az összeg 2%-a, de legalább 300 Ft. A 12 000 Ft-os kosár 240 Ft-os százalékos díja helyett 300 Ft fizetendő, így a kosár fedezete 12 000 − 8400 − 300 = 3300 Ft. A minimumot mindkét termékre külön felszámolva 300 Ft-tal alábecsülnéd ezt. Két külön tranzakcióval ugyanakkor valóban két minimum merülne fel a feltételezett díjszabás szerint.
Beszállítói áremelés: a forintösszeget vagy az árrésszintet őrzöd meg?
Egy új, szemléltető helyzetben a beszerzés 8000 Ft-ról 8800 Ft-ra nő, miközben az eladási ár 12 000 Ft. Az árrés ekkor 3200 Ft, az árrésszint 26,67%. A beszerzés 10%-os emelkedése a korábbi 4000 Ft-os árrésből 20%-ot visz el. Minden összeg azonos, összehasonlítható nettó alapon szerepel.
Két eltérő célt érdemes külön kiszámolni. A korábbi 4000 Ft darabonkénti árréshez 8800 + 4000 = 12 800 Ft eladási ár kell. A korábbi egyharmados árrésszinthez 8800 / (1 − 1/3) = 13 200 Ft szükséges.
| Eladási ár | Árrés összege | Árrésszint |
|---|---|---|
| 12 000 Ft | 3200 Ft | 26,67% |
| 12 800 Ft | 4000 Ft | 31,25% |
| 13 200 Ft | 4400 Ft | 33,33% |
A változatok más üzleti célt teljesítenek. Az áremelés után a várható eladott darabszámot is külön feltételezésként kezeld: változatlan darabonkénti árrés mellett kevesebb eladás kisebb teljes árréstömeget hoz. A példák a beszerzési költség fölötti különbséget mutatják; a korábban felsorolt további kiadásokat ezután kell figyelembe venni.
Az eladható darabszám módosíthatja az egy darabra jutó költséget
Tegyük fel, hogy 100 darab termékért összesen 800 000 Ft-ot fizetsz, de a saját tervezési feltételezésed szerint csak 95 darab értékesíthető. Az öt kieső darabért nincs jóváírás vagy más megtérülés. Ha az egész beszerzést a 95 eladott darab bevételéből szeretnéd fedezni, egy eladható darabra 800 000 / 95 = 8421,05 Ft jut.
Darabonként 12 000 Ft eladási árral a teljes bevétel 1 140 000 Ft. A beszerzés fölött 340 000 Ft marad, ami a bevétel 29,82%-a. Ha csak a 95 darab eredeti, 8000 Ft-os költségét vonnád le, 380 000 Ft-ot kapnál, és a kieső öt darab 40 000 Ft-os beszerzése kimaradna a tervből.
Ez a teljes tételre készített vezetői költségbecslés; a készletveszteség könyvelési elszámolását külön kell kezelni. A veszteségarányt saját adatokból vedd, és különítsd el a később még eladható készletet a végleg kieső terméktől. Beszállítói jóváírás esetén a ténylegesen megtérült összeget is vezesd át a számításon.
Mekkora kosárnövekedés fedezi az átvállalt szállítást?
Tegyük fel, hogy egy ajánlat miatt rendelésenként további 1200 Ft szállítási költséget vállalsz át, és a kosárba tett új termékek bevételének 30%-a marad meg minden hozzájuk tartozó változó költség után, e külön szállítási tétel előtt. Az összegek azonos áfaalapon szerepelnek.
A szükséges többletbevétel 1200 / 0,30 = 4000 Ft. Háromezer forint kosárnövekedés csak 900 Ft többletfedezetet ad, így 300 Ft hiányzik az új szállítási költséghez. Ötezer forint 1500 Ft-ot hoz, ebből a fuvar levonása után 300 Ft marad.
Ez a számítás a többlettermékek tényleges fedezetarányát használja. Ha csak a beszerzési árrést ismered, a csomagolás, fizetési díj és egyéb változó költség még csökkentheti az arányt. A már eleve nagy kosarat rendelő vevőnél pedig nem biztos, hogy keletkezik többletbevétel: az átvállalt fuvar ilyenkor teljes egészében csökkentheti a korábbi fedezetet. Az ajánlat értékeléséhez külön becsüld a valódi kosárnövekedést és a változatlan kosarakra jutó költséget.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: 8000 Ft költséghez 35% árrésszintet szeretnél. Melyik eljárás helyes?
- A) 8000 / 0,65.
- B) 8000 / 1,35.
- C) 8000 × 1,35.
2. kérdés: 12 000 Ft-os eladási ár és 8000 Ft költség mellett a 10% engedmény mennyivel csökkenti az árréstömeget?
- A) 30%-kal.
- B) 10%-kal.
- C) 20%-kal.
3. kérdés: A kéttermékes új példában egy fizetés történik. Mennyi a fizetési díj?
- A) 600 Ft.
- B) 240 Ft.
- C) 300 Ft.
Megoldások és magyarázatok
- 1. A. A költség az eladási ár 65%-át jelenti, ezért 12 307,69 Ft körüli ár adódik. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: az árrésszint nevezője.
- 2. A. Az árrés 4000-ről 2800 Ft-ra csökken; 1200 / 4000 = 30%. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: árengedmény és árréstömeg.
- 3. C. A 12 000 Ft 2%-a 240 Ft; a 300 Ft-os minimum egyetlen fizetésre egyszer vonatkozik. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: minimumdíj és tranzakciószám.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: az árrésszint nevezője. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a minimumdíj és tranzakciószám rész korlátait is jegyezd fel.