Az átlagos rendelési értékhez a vizsgált rendelések bevételét elosztod a rendelések számával. Az AOV-nak nevezett mutató azonban csak a pontos bevételdefinícióval együtt érthető. Az adó, szállítás, kedvezmény, utólagos visszatérítés és törölt rendelés kezelése rendszerenként vagy riportonként eltérhet.
Először nevezd meg a bevételt
Szemléltető példánkban 100 érvényes rendelés kedvezmények utáni termékértéke összesen 2 500 000 Ft. Minden összeg azonos, nettó alapon szerepel, a szállítási díjat kihagyjuk. Az induló átlag 2 500 000/100 = 25 000 Ft.
Később ugyanebből a rendelési csoportból 250 000 Ft termékértéket visszatérítenek. Az eredeti száz rendelésre jutó, visszatérítésekkel korrigált bevétel ekkor (2 500 000 − 250 000)/100 = 22 500 Ft. Ez egy saját korrigált mutató; egy platform alapértelmezett AOV-oszlopa eltérően kezelheti az utólagos módosításokat.
A Shopify mezőreferenciája az adott AOV-mezőnél a kedvezmények és utólagos korrekciók előtti termékforgalomból (gross sales) levonja a kedvezményeket, majd az összeget elosztja a rendelések számával. A gross sales kifejezés itt a kedvezmények előtti forgalmat jelöli; adótartalomra ebből önmagában ne következtess. A saját korrigált értéket ezért nevezd el úgy, hogy az eltérés az export fejléce nélkül is érthető legyen.
Mi történik, ha a rendelésszámot is csökkented?
Tegyük fel, hogy a 250 000 Ft tíz, teljes egészében visszáruzott rendelésből származik. Ha csak a megmaradó kilencven rendelés átlagára vagy kíváncsi, akkor 2 250 000/90 = 25 000 Ft. A 22 500 és a 25 000 egyaránt helyes eredmény a saját kérdésére.
Az első azt mutatja, mennyi végül megtartott termékbevétel jutott egy eredetileg megszerzett rendelésre. A második a megmaradt rendelések átlagos értékét mutatja. Ügyfélszerzési költség vizsgálatánál az első lehet beszédesebb, a megmaradó kosarak összetételénél a második. A két értéket egyetlen idősorba összekeverni hibás összehasonlítást ad.
Részleges visszatérítésnél a rendelésnek marad megtartott termékértéke. Az eredeti rendelésekre vetített mutatóban a nevezőt ilyenkor is változatlanul hagyjuk, és a visszatérítést a számlálóból vonjuk le. A megmaradt rendelések átlagában a részben megtartott rendelés továbbra is egy rendelés: csak a teljesen visszavett, megmaradó termékbevétel nélküli rendelések esnek ki a fent választott definíció szerint. A visszavett tételek darabszámát ne vond le a rendelésszámból.
A visszáru költsége nem tűnik el a bevétel korrekciójával
A száz eredeti rendeléshez rendeljünk szemléltetésként 1 500 000 Ft termékköltséget. A visszatérítés előtti termékfedezet így 1 000 000 Ft, a bevétel 40%-a. A tíz teljesen visszavett rendelés termékeinek eredeti költsége legyen 150 000 Ft. Ebből 120 000 Ft értékű áru az eredeti állapotában újra felhasználható vagy értékesíthető, 30 000 Ft pedig a példában végleg elveszik. A visszáru külön szállítási és kezelési költsége összesen 20 000 Ft.
Ebben az egyszerű termékköltség-modellben a rendelési csoporthoz végleg hozzárendelt költség 1 500 000 − 120 000 = 1 380 000 Ft. A korrigált fedezet 2 250 000 − 1 380 000 − 20 000 = 850 000 Ft, az eredeti száz rendelésre vetítve 8500 Ft. Az újra használható készlet 120 000 Ft-ját az eredeti költségen tartjuk meg; ez még nem új értékesítés és nem beérkezett pénz.
A 22 500 Ft-os korrigált AOV-t a régi 40%-kal megszorozva 9000 Ft-ot kapnál rendelésenként. Ez 500 Ft-tal több a fenti modell tényleges fedezeténél: az összes 50 000 Ft eltérést a 30 000 Ft elveszett termékérték és a 20 000 Ft visszáru-kezelés okozza. A rendelésazonosítóhoz ezért a visszatérített pénz mellett a visszavett áru állapotát és külön költségeit is rendeld hozzá. Ez vezetői összehasonlító modell; a készlet könyvelési értékét a saját számviteli szabályaid alapján kell meghatározni.
Öt nagy rendelés hatása
Egy másik, önálló példában 95 rendelés értéke egyenként 20 000 Ft, öt rendelésé egyenként 120 000 Ft. A teljes érték 95 × 20 000 + 5 × 120 000 = 2 500 000 Ft. A száz rendelés átlaga megint 25 000 Ft, a medián viszont 20 000 Ft.
Az átlag tehát ötezer forinttal magasabb a rendelések közepén álló értéknél. Ha ebből automatikusan 25 000 Ft körüli „szokásos kosarat” feltételezel, a vásárlások többségéhez túl magas értéket rendelsz. Érdemes az átlag mellett néhány kosárérték-sáv darabszámát is megnézni, különösen csomagajánlat vagy szállítási küszöb tervezése előtt.
Magasabb átlag mellett is csökkenhet a fedezet
A 95 kisebb és öt nagy kosár példáját használjuk egy kitalált szállítási ajánlathoz. A vásárló 25 000 Ft-os termékértéktől kapna ingyenes szállítást. Tegyük fel, hogy a 95 kisebb rendelésből húsz értéke emiatt 20 000-ről 25 000 Ft-ra nő, a többi 75 kisebb és öt nagy rendelés változatlan. A rendelések száma továbbra is száz; új rendelést vagy visszárut ebben a változatban nem feltételezünk.
Az új termékbevétel 2 500 000 + 20 × 5000 = 2 600 000 Ft, az AOV pedig 26 000 Ft. Ez 4%-os növekedés. A gazdasági értékeléshez viszont az extra termékek költségét és az átvállalt szállítást is hozzá kell rendelned.
A többlettermékek a saját változó költségeik után 30%-os fedezetet adjanak. Az extra 100 000 Ft termékbevételből így 30 000 Ft marad. Az eddig a vevő által fedezett szállításból az ajánlat miatt rendelésenként 1800 Ft-ot vállalunk át. Ez a húsz megnövelt kosárnál és az öt eleve küszöb feletti nagy rendelésnél is felmerül:
(20 + 5) × 1800 = 45 000 Ft átvállalt szállítás.
A változás többletfedezete 30 000 − 45 000 = −15 000 Ft. Az átlagos rendelési érték javult, az ajánlat fedezeti hatása ebben a modellben mégis negatív. Az öt nagy rendelés plusz termékbevételt nem hozott, de az új kedvezményt megkapta.
Ezt a vizsgálatot két külön munkalappal is elvégezheted: az egyik a végső termékbevételt és rendelésszámot összesíti az AOV-hoz, a másik az ajánlat nélküli állapothoz képesti bevétel- és költségkülönbséget. A kalkulátor az első hányadost ellenőrzi; a szállítás és a termékfedezet hatását a második lapon számold ki. Az itt feltételezett húsz kosáremelést saját adatokkal kell igazolnod, mielőtt egy ajánlat várható eredményének tekinted.
A saját szállítási értékhatár kiválasztásához az ingyenes szállítási küszöbről szóló útmutatóval folytasd: ott több határt és a kieső szállítási díj pótlásához szükséges többletet is összevethetsz.
Összehasonlítás és kalkulátorhasználat
Az átlagos rendelési érték kalkulátorában a bevételt és rendelésszámot megadva gyorsan ellenőrizheted a változatokat. A visszatérítések vagy a kiugró értékek kiválogatását a forrásadatban kell elvégezni. A kalkulátor nem tudja eldönteni, melyik bevételdefiníció illik a döntésedhez.
Azonos vásárlói csoportot és azonos lezárási időt használj. A tegnapi rendelések még nem voltak annyi ideig megfigyelhetők, mint a két hónappal korábbiak. Az átlag emelkedése mögött pedig árváltozás, termékösszetétel vagy vásárlói összetétel is állhat. A mutató megmutatja a változást; az okhoz a kosarak tartalmát kell megvizsgálni.
Forrás
Shopify – analitikai mezők és az átlagos rendelési érték definíciója. A számpéldák saját levezetések, a visszatérítésekkel korrigált mutatók külön megnevezéssel szerepelnek.
A példabeli ajánlatot több kosáremelés sem javítja meg automatikusan
A 20 000-ről 25 000 Ft-ra emelt kosár 5000 Ft többletének 30%-a 1500 Ft. Ez kevesebb az adott rendelésnél újonnan átvállalt 1800 Ft szállításnál. Minden ilyen kosáremelés önmagában 300 Ft-tal rontja a különbségi fedezetet, az öt eredetileg is nagy rendelés szállítása pedig további 9000 Ft. Azonos feltételekkel több ilyen átlépés még tovább csökkentené az eredményt.
Ha a húsz megnövelt kosár és az öt eleve nagy rendelés marad, a nullszaldóhoz 45 000 / 0,30 = 150 000 Ft összes többlettermékbevétel kell. Ez a húsz kosárra átlagosan 7500 Ft, vagyis 27 500 Ft-os új átlagos kosárérték. Ez szükséges számítási feltétel; a magasabb küszöb vagy ajánlat tényleges keresleti hatását külön kell mérned.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: 100 eredeti rendelésből 2,5 millió Ft bevétel volt, később 250 000 Ft-ot visszatérítettek. Mennyi a korrigált bevétel egy eredetileg megszerzett rendelésre?
- A) 22 500 Ft.
- B) 25 000 Ft.
- C) 27 777,78 Ft.
2. kérdés: 95 rendelés 20 000 Ft, öt rendelés 120 000 Ft. Mennyi az átlag és a medián?
- A) Átlag 20 000 Ft, medián 120 000 Ft.
- B) Átlag 25 000 Ft, medián 20 000 Ft.
- C) Mindkettő 25 000 Ft.
3. kérdés: Az ajánlat 100 000 Ft plusz termékbevételt hoz 30% többletfedezettel, és 25 rendelésenként 1800 Ft szállítást vállalsz át. Mennyi a fedezet változása?
- A) −15 000 Ft.
- B) +30 000 Ft.
- C) +55 000 Ft.
Megoldások és magyarázatok
- 1. A. A végül megtartott 2 250 000 Ft bevételt az eredeti száz rendeléssel osztjuk. A teljesen visszavett tíz rendelés elhagyása a nevezőből a megmaradt rendelések másik mutatóját adná. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: visszatérítéssel korrigált bevétel és eredeti rendelési kör.
- 2. B. A teljes 2,5 millió Ft száz rendelésre 25 000 Ft átlagot ad. A sorba rendezett értékek középső két tagja egyaránt 20 000 Ft, ezért a medián ennyi. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: kiugró kosarak hatása az átlagra és mediánra.
- 3. A. A termékek többletfedezete 30 000 Ft, a szállítás 45 000 Ft. Az eredmény −15 000 Ft akkor is, ha a száz rendelés AOV-ja közben 25 000-ről 26 000 Ft-ra nő. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: magasabb AOV és az ajánlat különbségi fedezete.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: visszatérítéssel korrigált bevétel és eredeti rendelési kör. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a magasabb AOV és az ajánlat különbségi fedezete rész korlátait is jegyezd fel.