A fedezeti pont megmutatja, mekkora értékesítés mellett fedezi az árbevétel a modellbe bevont költségeket. A használható eredményhez három adatnak kell összeillenie: az időszak fix költségének, az egy eladásból származó bevételnek és az eladással együtt változó költségnek. Ha ezek eltérő időszakból vagy eltérő adóalapról érkeznek, a darabszám félrevezető lesz.
Egyetlen nullszaldós szám mellett érdemes több helyzetet is megvizsgálni. Megmarad-e a vállalkozás mozgástere egy kedvezmény után? Belefér-e a szükséges mennyiség a gyártási kapacitásba? Mennyivel emeli a küszöböt egy új alkalmazott vagy nagyobb helyiség? Ezekre saját feltételezésekkel lehet választ adni.
Mit nevezünk egységfedezetnek?
Az egységfedezet az eladási ár és az egy darabhoz tartozó változó költség különbsége. Az OpenStax fedezeti hozzájárulásról szóló fejezete ezt a fix költségek fedezésére rendelkezésre álló összegként vezeti le.
A példában egy termék nettó eladási ára 12 000 Ft, változó költsége 7200 Ft. Az egységfedezet 4800 Ft. Ide tartozhat az anyag, az eladott áru beszerzési értéke, a darabonkénti csomagolás és a forgalommal változó fizetési díj is. A felsorolás a saját működésedtől függ.
A havi 480 000 Ft fix költség lehet például bérleti díj, alapelőfizetés és olyan munkabér, amely a vizsgált mennyiségi tartományban nem változik. A besorolást az adott döntéshez igazítsd: ami egy hónapra fix, egy éves átszervezés során módosítható lehet.
Az alaphelyzet végigszámolva
A nullszaldós mennyiség képlete: fix költség / egységfedezet. A példában 480 000 / 4800 = 100 darab. A száz darab árbevétele 1 200 000 Ft, változó költsége 720 000 Ft. A különbség pontosan fedezi a 480 000 Ft havi fix költséget.
Ha 150 darabot adsz el változatlan feltételekkel, az eredmény 150 × 4800 − 480 000 = 240 000 Ft. Ez a modell szerinti működési eredmény. A számításban nem szereplő finanszírozási, adózási és egyéb tételek még módosíthatják a végső eredményt.
A fedezetipont-kalkulátorban külön célprofitot is megadhatsz. Havi 240 000 Ft-os cél mellett a számláló 720 000 Ft lesz, így 150 eladás szükséges. Ezzel különválasztható a költségek puszta fedezése és az a mennyiség, amely a megadott eredménycélt is teljesíti.
Mi történik nyolc százalék árengedménynél?
Az eredeti 12 000 Ft-os ár 8%-os kedvezménnyel 11 040 Ft. Ha a változó költség továbbra is 7200 Ft, az egységfedezet 3840 Ft-ra csökken. Ez az eredeti 4800 Ft-hoz képest 20%-os visszaesés.
A nullszaldó ekkor 480 000 / 3840 = 125 darab. A 240 000 Ft-os eredményhez 720 000 / 3840 = 187,5 darab kellene. Egész termékeknél felfelé kerekítünk, tehát 188 darab szükséges. Az árengedmény mellett 38-cal több terméket kell eladni ugyanahhoz a célhoz, mint az alaphelyzetben.
A számolás változatlan termékköltséget feltételez. Ha az értékesítési jutalék százalékos, az alacsonyabb ár annak összegét is csökkentheti. Ezt a módosult változó költségben kell átvezetni. A kedvezményt és az árrést az árrés- és haszonkulcs-kalkulátorral külön is ellenőrizheted.
A többletértékesítés lehetőségét a képlet nem bizonyítja. A 188 darabhoz szükséges érdeklődő, kiszolgálási idő és készlet külön tervezési feladat. Az árengedmény hasznát az új mennyiséggel és az új fedezettel együtt mérd.
Dráguló beszerzés és magasabb fix költség
A harmadik helyzetben az ár marad 12 000 Ft, a változó költség 7900 Ft-ra emelkedik, a fix költség pedig havi 540 000 Ft lesz. Az egységfedezet 4100 Ft. Nullszaldóhoz 540 000 / 4100 = 131,71, tehát legalább 132 darab kell.
Ugyanaz a 240 000 Ft-os célprofit már (540 000 + 240 000) / 4100 = 190,24 darabot kíván, felfelé kerekítve 191-et. A 150 darabos korábbi értékesítés ebben a helyzetben 150 × 4100 − 540 000 = 75 000 Ft eredményt adna.
A három forgatókönyv tehát eltérő feladatot jelent. Az alaphelyzetben 150 darab teljesítette a célt, a kedvezményes változatban 188, a költségnövekedés mellett 191 darab. Az eredmény értelmezésénél mondd ki, melyik változó módosult, és melyik maradt rögzítve.
Mennyit vesz el tíz százalék keresletcsökkenés?
A nullszaldó mellett azt is vizsgáld meg, milyen gyorsan fogy el a tervezett eredmény. Tegyük fel, hogy 150 darabot terveztél eladni, de 135 darab teljesül. Ez mindhárom változatban ugyanaz a 10%-os mennyiségi elmaradás. Az ár, a változó egységköltség és az adott változat fix költsége közben változatlan.
| Költséghelyzet | Eredmény 150 darabnál | Eredmény 135 darabnál | Eredménycsökkenés |
|---|---|---|---|
| Alaphelyzet: 4800 Ft egységfedezet, 480 000 Ft fix költség | 240 000 Ft | 168 000 Ft | 30% |
| Árengedmény: 3840 Ft egységfedezet, 480 000 Ft fix költség | 96 000 Ft | 38 400 Ft | 60% |
| Költségemelkedés: 4100 Ft egységfedezet, 540 000 Ft fix költség | 75 000 Ft | 13 500 Ft | 82% |
A különbség oka, hogy a fix költség a tizenöt eladás kiesésével együtt nem csökken. A bevételből elvesző egységfedezet közvetlenül az eredményt apasztja. Az árengedményes és a dráguló költségű változat már 150 darabnál közelebb áll a nullszaldóhoz, így ugyanaz a mennyiségi hiba az eredmény nagyobb részét viszi el.
Ez a próba az alább bemutatott 160 darabos kapacitáskorlát alatt marad, ezért nem lép be új fix költség. A tényleges döntéshez a saját keresleti bizonytalanságoddal ismételd meg: a 10% itt választott érzékenységi feltevés, nem értékesítési előrejelzés.
A kapacitás határt szab a tervnek
Tegyük fel, hogy egy termék előállítása átlagosan két gépórát igényel, havonta pedig 320 ilyen óra áll rendelkezésre. A kapacitás 160 darab. Az alaphelyzet 150 darabos célja elméletileg belefér, a másik kettő már meghaladja a rendelkezésre álló időt.
A kapacitáskihasználtság-kalkulátor segít az elérhető és a felhasznált kapacitás arányának ellenőrzésében. A beállításnak azonban a tényleges szűk keresztmetszetet kell tükröznie. Lehet ez gépidő, szakemberóra, sütőkapacitás vagy átadóhely, és több korlát egyszerre is jelen lehet.
Ha a 161. darabtól második műszak vagy új eszköz kell, új fix költség keletkezik. A magasabb mennyiséget már ezzel kell újraszámolni. A régi képlet egyenes folytatása ebben a tartományban túl kedvező képet adhat.
A bővítés után ugyanaz a darabszám már keveset hozhat
Tegyük számszerűvé az előző kapacitáskorlátot. A kedvezményes termék egységfedezete 3840 Ft. Százhatvan darabig 480 000 Ft a havi fix költség; a 161. darabtól egy feltételezett kapacitásbővítés havi 120 000 Ft további fix költséget igényel. A bővített kapacitás a következő példában legalább 219 darabot kiszolgál, és a változó költség végig változatlan.
| Változat | Eladás | Fix költség | Modell szerinti eredmény |
|---|---|---|---|
| Meglévő kapacitás teljes használata | 160 db | 480 000 Ft | 134 400 Ft |
| Bővítés a régi akciós céldarabszámra | 188 db | 600 000 Ft | 121 920 Ft |
| Bővítés a régi eredmény fölé | 192 db | 600 000 Ft | 137 280 Ft |
| Bővítés 240 000 Ft célhoz | 219 db | 600 000 Ft | 240 960 Ft |
A 188 eladás az első sorhoz képest 28 többletdarabot jelent, mégis 12 480 Ft-tal kisebb eredményt ad. A többletfedezet egyelőre kevés az új fix költséghez.
A régi 134 400 Ft meghaladásához az új költségsávban a 600 000 + 134 400 Ft-ot kell fedezni. A hányados 734 400 / 3840 = 191,25, ezért 192 darab az első megfelelő egész mennyiség. A korábbi 240 000 Ft-os célhoz már 840 000 / 3840 = 218,75, vagyis 219 darab kell.
A kalkulátorban a két költségsávot két számításként kezeld. A 600 000 Ft-os új fix költség önmagában 600 000/3840 = 156,25, egész darabra kerekítve 157 darabos nullszaldót adna. A bővített sáv azonban csak a 161. darabtól érvényes, ezért a 157 nem ennek a sávnak megvalósítható küszöbe. Előbb ellenőrizd, mely darabszámokhoz tartozik a választott fix költség, és csak az adott tartományon belül értékeld az eredményt. Lépcsős költségnél a sávhatáron az eredmény vissza is eshet, ahogyan a táblázat mutatja. A szükséges többleteladás mellé a beszerzés és a kapacitásbővítés pénzigényét is írd oda; a képlet a keresletet nem hozza létre.
Több termék esetén mire figyelj?
Különböző fedezetű termékekből nem készül megbízható terv egy egyszerű, súlyozatlan átlaggal. Ha az egyik termék 2000 Ft, a másik 8000 Ft fedezetet ad, az átlaguk 5000 Ft, de csak egyenlő darabszám mellett érvényes.
Egy tízes értékesítési csomagban nyolc alacsonyabb és két magasabb fedezetű termék esetén a teljes fedezet 8 × 2000 + 2 × 8000 = 32 000 Ft. Ez darabonként 3200 Ft súlyozott átlag. A 480 000 Ft fix költség ilyen összetétel mellett 150 darabbal fedezhető.
A termékarány változásakor új átlag kell. A kalkulátor egyetlen egységárból és változó költségből dolgozik, ezért vegyes kosárnál előbb tudatosan állítsd össze a reprezentatív egységet. A kapott eredmény csak a megadott értékesítési arányra vonatkozik.
Ellenőrzések döntés előtt
Minden összeg ugyanarra a hónapra és következetes nettó vagy tényleges költségalapra vonatkozzon. Az eladott mennyiséget használd bevételi alapként: a legyártott, raktáron maradó termék még nem hozott eladási bevételt. Számolj a csomagolással, jutalékkal és a saját adatokból becsült selejttel is.
Ha az eladási ár legfeljebb akkora, mint a változó költség, e modellben nincs olyan pozitív mennyiség, amely fedezi a pozitív fix költséget. Az értékesítés növelése ilyenkor a hiányt is növelheti. Előbb az egységfedezetet kell újragondolni.
A készletbeszerzés és a vevői fizetés időpontja külön pénzforgalmi kérdés. Egy nullszaldós hónapban is lehet átmeneti pénzhiány, ha a beszállítónak előbb fizetsz, mint ahogy a vevő utal. A fedezeti elemzést ezért fizetési naptárral együtt használd.
Források és további olvasás
A nullszaldó képletét és feltételeit az OpenStax fedezetipont-fejezete részletezi. A cikk számpéldái saját, hipotetikus forgatókönyvek; piaci árakat, általános nyereségelvárást és értékesítési ígéretet nem tartalmaznak.
Az első többletdarabnál is számolj a költségugrással
A kedvezményes példában 160 darab 134 400 Ft eredményt hozott. Ha a 161. darabhoz már a teljes havi 120 000 Ft-os többletkapacitást meg kell venni, az eredmény 161 × 3840 − 600 000 = 18 240 Ft. Az egyetlen plusz eladás 3840 Ft fedezetet ad, miközben belép a 120 000 Ft fix díj; a különbség ezért −116 160 Ft. A bővítésről szóló döntéshez a teljes új mennyiségi tervet használd, a határ feletti első rendelést önmagában ne tekintsd nyereséges növekedésnek.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: 480 000 Ft fix költség és 4800 Ft egységfedezet mellett mennyi a nullszaldó?
- A) 100 darab.
- B) 150 darab.
- C) 40 darab.
2. kérdés: A 161. darabtól belépő 600 000 Ft-os fix költség 157 darabos matematikai küszöböt ad. Használható ez a bővített sávban?
- A) Nem, mert a költségsáv csak 161 darabtól érvényes.
- B) Igen, minden kiszámolt küszöb megvalósítható.
- C) Igen, lefelé kell kerekíteni 156-ra.
3. kérdés: Miért lehet 10% eladáscsökkenésnél 30%-os eredménycsökkenés az alaphelyzetben?
- A) Mert a változó költség automatikusan megduplázódik.
- B) Mert a 10%-ot mindig hárommal kell szorozni.
- C) A fix költség változatlan, a kieső egységfedezet a kisebb eredményt terheli.
Megoldások és magyarázatok
- 1. A. 480 000 / 4800 = 100; a 150 darab már a 240 000 Ft-os célprofitot teljesíti. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: nullszaldó és célprofit.
- 2. A. A képlet eredményét össze kell vetni a feltevést meghatározó darabszámtartománnyal. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: lépcsős költség és érvényes mennyiségi sáv.
- 3. C. 150-ről 135 darabra 72 000 Ft fedezet esik ki, ami a 240 000 Ft eredmény 30%-a. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: volumencsökkenés eredményhatása.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: nullszaldó és célprofit. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a volumencsökkenés eredményhatása rész korlátait is jegyezd fel.