A készletforgás akkor használható üzleti mutató, ha az eladott áru és a raktáron tartott készlet értékét összehasonlítható alapon méred. A számlázott árbevétel eladási árakat tartalmaz, a készletérték jellemzően beszerzési vagy előállítási költségalapon szerepel. A két alap összekeverése látványosan felgyorsíthatja a papíron számított forgást.
A mutató a vizsgált időszak múltbeli működését írja le. Ebből következtetni lehet a készletgazdálkodás egyes problémáira, de egyetlen arány nem mondja meg, mit kell rendelni. A kereslet, a beszállítási idő, a csomagméret és a hiány következménye külön adatot igényel.
Az alapképlet és a szükséges adatok
A szokásos költségalapú készletforgás az időszaki eladott áruk beszerzési értékének és az átlagkészletnek a hányadosa. A BDC készletforgási meghatározása ezt a költségértéken számolt arányt ismerteti, és ebből vezeti le a készletnapokat.
A DG készletforgás-kalkulátorában a nyitó- és zárókészlet számtani átlaga szerepel: átlagkészlet = (nyitó + záró) / 2. Az eredmény az adott időszakra vonatkozik. Ha féléves adatot adsz meg, a forgási szám is féléves mutató; a napok mezőben ugyanennek az időszaknak a hosszát használd.
Az ELÁBÉ az eladott áru költsége. A tárgyidőszakban megvásárolt teljes árumennyiség és az eladott mennyiség eltérhet, mert készlet maradhat a raktárban. Az OpenStax kereskedelmi értékesítési példái külön mutatják az értékesítési bevételt és az eladott áru költségét.
Egy száznyolcvan napos időszak példája
Tegyük fel, hogy a nyitókészlet költségértéke 3 600 000 Ft, a zárókészleté 2 400 000 Ft. Az átlag 3 000 000 Ft. Ugyanazon 180 nap alatt az eladott áruk beszerzési értéke 18 000 000 Ft.
A készletforgás 18 000 000 / 3 000 000 = 6. A készletnap 180 / 6 = 30 nap. Ez a választott időszak és átlagolási mód mellett adódó mutató, és nem állítja, hogy minden egyes termék pontosan harminc napot töltött a polcon.
Ha az időszak árbevétele 27 000 000 Ft, és tévesen ezt osztod az átlagkészlettel, kilences forgást kapsz. Az ebből számolt húsz készletnap kedvezőbbnek látszik, pedig csak az értékelési alap változott meg. A forgalom és a készlet mérését ezért minden összehasonlítás előtt egyeztesd.
Szintén torzítana, ha átlag helyett csak a 2 400 000 Ft-os zárókészlettel számolnál. A forgás 7,5, a készletnap 24 lenne. Az eltérés itt a készlet időbeli alakulásából ered, és jól mutatja, miért szükséges következetesen alkalmazni a kiválasztott módszert.
Mikor kevés a nyitó és záró átlag?
Szezonális beszerzésnél vagy nagy egyszeri feltöltésnél két pillanatfelvétel nem feltétlenül jellemzi az egész időszakot. Egy szemléltető kilencvennapos időszakban tíz napon át 8 millió Ft készletet tartasz, a fennmaradó nyolcvan napon 2 milliót.
Az idővel súlyozott átlag (10 × 8 000 000 + 80 × 2 000 000) / 90 = 2 666 666,67 Ft. Ha a kezdő és záró napon egyaránt 2 millió Ft a készlet, a kétpontú átlag csak 2 millió lenne. A közbenső magas állomány teljesen kimaradna belőle.
12 millió Ft időszaki ELÁBÉ mellett az idővel súlyozott forgás 4,5, a készletnap húsz. A kétpontú közelítés hatos forgást és tizenöt napot adna. Egyik eredményt sem érdemes önmagában kiemelni a módszer megnevezése nélkül.
A jelenlegi kalkulátor a nyitó és záró adatból dolgozik. Részletes havi vagy napi készletnapló esetén az idővel súlyozott átlagot külön kimutatásban számold, és a vele kapott arányt külön kezeld. A két eredmény összevetése segít eldönteni, elegendő-e a gyors közelítés a saját működésedhez.
Mennyi pénz szabadulhat fel kisebb készlettel?
Az első példában a napi átlagos ELÁBÉ 18 000 000 / 180 = 100 000 Ft. Azonos eladási ütem mellett öt nappal kevesebb készlet hozzávetőleg 500 000 Ft-tal alacsonyabb átlagos állományt jelentene. Ez számítási lehetőség, nem automatikusan felszabaduló készpénz.
A pénz csak akkor marad nálad, ha a beszerzési és fizetési ütemezés ténylegesen alkalmazkodik. A már kifizetett, lassan eladható termék könyv szerinti értékének csökkentése önmagában nem hoz pénzbeérkezést. Az értékesítés, a követelés rendezése és a következő rendelés elhalasztása külön lépések.
A készlethez kapcsolódó szállítói tartozást is kövesd. Egy külön átállási példában a tényleges készletállomány értékesítés és kisebb utánpótlás révén 500 000 Ft-tal csökken, közben 350 000 Ft-tal kevesebb, még ki nem fizetett szállítói tartozás marad. Változatlan vevői követelések és minden más pénzmozgás mellett a nettó felszabadulás ekkor 500 000 − 350 000 = 150 000 Ft. A készlet egy részét korábban a beszállító finanszírozta, a tartozás rendezése pedig pénzt igényel. Ez tényleges állományváltozásos példa; egy alacsonyabb átlagkészlet-mutatóból önmagában ilyen pénzbeérkezés nem olvasható ki.
A pénzügyi kifutópálya kalkulátorában a rendelkezésre álló pénzből indulj ki. A raktár teljes beszerzési értékét ne add hozzá készpénzként. A készlet értékesítésének ideje, bevétele és további költsége bizonytalan lehet, ezért ezeknek saját pénzforgalmi forgatókönyv kell.
A gyors forgás korlátai
A készlet csökkentése mellett figyeld a készlethiányos napokat és a kiszolgálási képességet is. Ha egy termék gyakran elfogy, a múltbeli eladás a tényleges keresletnél alacsonyabb lehet. A készletnap ekkor kedvezőnek látszhat, miközben rendeléseket veszítesz.
A termékeket érdemes eltérő csoportokban vizsgálni. Egy gyorsan fogyó, olcsó alkatrész és egy ritkán keresett, drága gép egyetlen átlagba vonva elfedheti egymás működését. Legalább a jelentős értékű, a gyorsan fogyó és a tartósan mozdulatlan készletet nézd át külön.
A lejárati idő, a beszállító megbízhatósága és az utánrendelési átfutás szintén módosíthatja az elfogadható állományt. Nincs minden vállalkozásra érvényes ideális forgási szám. Az összehasonlítás hasonló termékkörrel, azonos időszakkal és azonos költségalappal értelmezhető.
Harminc készletnap mellett is állhat egymillió forint mozdulatlanul
Bontsuk fel a 180 napos első példa 3 millió Ft átlagkészletét. A gyorsan fogyó csoport átlagosan 2 millió Ft, ehhez tartozik a teljes 18 millió Ft ELÁBÉ. Egy másik termékcsoport átlagértéke 1 millió Ft, abból az időszakban semmit nem adtál el. Az értékelési alap és az időszak mindkét csoportban azonos.
A gyors csoport forgása 18 / 2 = 9, a készletnapja 180 / 9 = 20 nap. A mozdulatlan csoport forgása nulla; abból osztással nem számolható véges készletnap. Az együttes mutató mégis a korábbi 6-os forgást és 30 napot adja. Az összesített harminc napból nem derül ki, hogy az átlagkészlet harmadából nem volt eladás.
Ezért a kalkulátort külön termékcsoportokra is futtasd le azonos időszakkal. A nulla eladású csoportot külön jelöld: a nullával osztás elkerülésére beírt mesterségesen kicsi ELÁBÉ használhatatlan mutatót hozna létre.
Tegyük fel, hogy a mozdulatlan készletből egy 500 000 Ft korábbi költségű, már kifizetett részt 350 000 Ft-ért lehet most eladni, 20 000 Ft további értékesítési kiadással. Minden összeg összehasonlítható költségalapon szerepel. A befolyó pénz többlete 330 000 Ft, miközben a korábbi költséghez viszonyított különbség 350 000 − 500 000 − 20 000 = −170 000 Ft.
A kiárusítás így javíthatja a pénzhelyzetet és helyet szabadíthat fel, miközben veszteséget realizálsz a korábbi költséghez képest. A kifutópálya pénzkészletéhez a ténylegesen befolyt 330 000 Ft adható, az 500 000 Ft nyilvántartási érték nem. A döntéshez azt is vizsgáld meg, mennyit és mikor kaphatnál későbbi értékesítéssel.
Adattisztítás a számítás előtt
Az időszak eleji és végi raktárértékben ugyanazok a telephelyek, termékkörök és tulajdonosi viszonyok szerepeljenek. A más tulajdonában lévő, nálad tárolt áru vagy a saját, külső raktárba kihelyezett készlet eltérő kezelése eltolhatja az összehasonlítást. A visszáru és a selejtezés elszámolását egyeztesd a könyvelési kimutatással. Ha az egyik hónapban változott a nyilvántartás módja, ezt jelöld a mutató mellett. Egy módszertani váltást így később nem fogsz működési javulásként vagy romlásként értelmezni.
Beszerzés a teljes kosár költségével
Egy saját, egyszerűsített éves tervben 1200 darab egyenletesen fogyó termék kell. A kis tétel 100 darab, 1000 Ft-os egységáron; a nagy tétel 600 darab, 980 Ft-os egységáron. Minden rendelés további 2000 Ft-ba kerül. Az utánpótlás pontosan a kifogyáskor érkezik, nincs biztonsági készlet vagy selejt. A folyamatos, egyenletes fogyás modelljében az átlagállomány a tétel fele: 50, illetve 300 darab.
| Éves költség vagy állomány | 100 darabos tétel | 600 darabos tétel |
|---|---|---|
| Áru beszerzése | 1 200 000 Ft | 1 176 000 Ft |
| Rendelések száma és díja | 12 × 2000 = 24 000 Ft | 2 × 2000 = 4000 Ft |
| Átlagkészlet költségértéke | 50 000 Ft | 294 000 Ft |
| Évi 20%-os feltételezett készlettartási költség | 10 000 Ft | 58 800 Ft |
| Összes éves költség e modellben | 1 234 000 Ft | 1 238 800 Ft |
A nagy tétel 44 000 Ft beszerzési és rendelési költséget takarít meg, de 244 000 Ft-tal nagyobb átlagos állományt köt le. A választást megfordító éves készlettartási ráta 44 000 / 244 000 = 18,03%. A példabeli 20%-nál a nagy tétel már 4800 Ft-tal drágább. A ráta itt a saját, értékarányosan becsült finanszírozási és tárolási költség közös feltevése; piaci hitelkamatot nem állít. Ugyanazt a kamatot vagy raktári költséget további soron már ne add hozzá.
A rendelési és készlettartási költség kapcsolatát az MIT készletgazdálkodási jegyzete is tárgyalja. A saját döntésedben a nagy tétel induló pénzigényét és a féléves készlet eladhatóságát külön ellenőrizd. Az éves költségelőny sem biztosít pénzt az előre fizetendő beszerzéshez.
A beszerzésoptimalizálóban a saját igények, beszállítói ajánlatok, csomagméretek és készletkorlátok alapján vizsgálhatod a teljes beszerzési kosarat. A nagyobb feladatnál jelzett legjobb talált eredmény nem feltétlenül bizonyított optimum; az eredmény állapotát is olvasd el.
A rendelési tervet végül az eladási adatokhoz és a szabad pénzhez ellenőrizd. A készletforgási mutató az elemzés kezdete, a konkrét rendelést pedig cikkszámonkénti adatokkal kell alátámasztani. A számítás megőrzésekor írd mellé az időszakot, az értékelési módot és a készletátlag módszerét, hogy a következő hónap eredménye valóban összehasonlítható legyen.
Mit jelent a nulla nyitó- és zárókészlet?
Egy vállalkozás a hónap közben beérkező teljes szállítmányt eladhatja úgy, hogy a hónap első és utolsó napján is nulla a készlete. Ettől a köztes napokon még állt pénz az áruban. A két pillanatfelvétel átlaga ilyenkor nulla, így erre az értékre értelmes forgási sebességet nem tudsz számolni. Használj gyakoribb készletadatot: például 10 napig 900 000 Ft és 20 napig nulla készlet mellett a 30 nap idővel súlyozott átlaga 300 000 Ft. Ha az időszak ELÁBÉ-ja 900 000 Ft, a forgás 3, a hozzá tartozó készletnap 10.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: Mennyi a 180 napos készletforgás 18 millió Ft ELÁBÉ és 3 millió Ft átlagkészlet mellett?
- A) 6 fordulat.
- B) 9 fordulat, mert az árbevétellel kell osztani.
- C) 30 fordulat.
2. kérdés: A készlet 500 000 Ft-tal, a szállítói tartozás 350 000 Ft-tal csökken. Egyéb változás nélkül mennyi pénz szabadul fel?
- A) 150 000 Ft.
- B) 500 000 Ft.
- C) 850 000 Ft.
3. kérdés: Nulla a hónap eleji és végi készlet, közben tíz napig volt áru. Mi a következő helyes lépés?
- A) Végtelen készletforgást biztos eredményként közölni.
- B) Gyakoribb adatokból idővel súlyozott átlagkészletet számolni.
- C) A hónap árbevételét átlagkészletként beírni.
Megoldások és magyarázatok
- 1. A. A 18 / 3 = 6 fordulat az időszakra vonatkozik; a 180 / 6 = 30 már napban kifejezett mutató. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: ELÁBÉ és azonos értékelésű átlagkészlet.
- 2. A. A felszabaduló 500 000 Ft-ból 350 000 Ft a szállítói finanszírozás visszafizetésére megy. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: készletcsökkenés és szállítói tartozás együtt.
- 3. B. A két szélső pillanat nem írja le a hónap közbeni pénzlekötést; a nulla nevező a választott mérés hiányát jelzi. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: nulla nevező és idővel súlyozott készlet.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: ELÁBÉ és azonos értékelésű átlagkészlet. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a nulla nevező és idővel súlyozott készlet rész korlátait is jegyezd fel.