A nyomdai ajánlatban szereplő darabár a könyvkiadás egyik adata. A teljes döntéshez látni kell a kifizetendő összeget, az előkészítés költségét, az eladható példányokat és azt, mekkora keresletre számítasz. Egy nagyobb nyomás alacsonyabb darabára mellett több pénz kerülhet készletbe, amely hosszabb ideig vár eladásra.
A következő példák saját, kitalált ajánlatokat hasonlítanak össze. Nem piaci árjegyzékek. Minden költséget következetesen ugyanazon nettó alapon veszünk figyelembe; a ténylegesen fizetendő és elszámolható összegeket a saját helyzetednek megfelelően kell megadnod.
Az ajánlatok műszaki tartalmát egyeztesd
Az árak összevetése előtt legyen azonos a vágott méret, az oldalszám, a belív színessége, a papír, a kötészet és a borító kivitele. Két különböző papírvastagságú vagy felületkezelésű könyv ugyanabban a példányszámban is eltérő termék lehet.
A szállítás, csomagolás, próbanyomat, fájlellenőrzés és esetleges javítás díját is kérdezd meg. Jegyezd fel a vállalt határidőt és azt, hogy mikor véglegesedik az ár. A sürgősebb munka vagy a későbbi fájlcsere külön költséget hozhat, amely a kezdeti ajánlatban még nem szerepelt.
A nyomdai ajánlatkérő eszközzel rendszerezheted a könyv adatait, így több nyomdának is azonos kiinduló leírás adható. Az eszköz nem helyettesíti a nyomda saját műszaki jóváhagyását vagy a gyártás előtti ellenőrzést.
A KDP hivatalos nyomtatásiköltség-tájékoztatója saját szolgáltatásában szintén műszaki jellemzőkhöz, például oldalszámhoz és nyomtatási kivitelhez kötött számítást mutat. Ez a forrás a költségtényezők szemléltetésére szolgál; a KDP díjszabása nem vihető át automatikusan egy magyar nyomda ajánlatára.
A mennyiségi vállalásnál kérdezz rá az elfogadható túl- és alulteljesítésre, a hibás példányok cseréjére és az átvétel módjára is. Egy darabszámhoz kötött elszámolás eltérhet a rögzített csomagártól. A végleges megrendelésből derüljön ki, mi történik, ha a ténylegesen átadott mennyiség eltér a kértől. Az ajánlat dátumát és érvényességét ugyanúgy őrizd meg, mint a mellékelt műszaki leírást.
Két ajánlat teljes nyomdai költsége
Az A változat 300 példányt tartalmaz. A nyomtatás 330 000 Ft, a szállítás 15 000 Ft, egyéb díj 5000 Ft. A teljes nyomdai kiadás 350 000 Ft, a nyomott példányra jutó ár 350 000 / 300 = 1166,67 Ft.
A B változat 500 példányára 475 000 Ft nyomtatás, 20 000 Ft szállítás és 5000 Ft egyéb díj jut. A teljes összeg 500 000 Ft, ami 1000 Ft nyomott példányonként. Darabár alapján a B kedvezőbb, az induló nyomdai pénzkiadás viszont 150 000 Ft-tal magasabb.
A nyomdai ajánlat-összehasonlító mindkét nézetet megmutatja. Az ajánlatokat teljes összeg és példányra vetített költség szerint is értelmezheted. A rangsort a saját célodhoz olvasd: korlátozott induló keretnél más lehet a döntés, mint igazolt nagy kereslet mellett.
A könyv teljes önköltsége
Tegyük fel, hogy szerkesztésre, korrektúrára, tördelésre és borítóra összesen 250 000 Ft előkészítési költség jut. Ez a példában mindkét nyomási mennyiségnél azonos. Az A teljes induló költsége így 600 000 Ft, a B-é 750 000 Ft.
Mindkét változatban húsz példányt ingyenes felhasználásra tervezünk, további öt darabbal pedig selejtként számolunk. Ezek saját tervezési számok, a példányok jogi vagy szerződéses kötelezettségeit külön kell tisztázni. Az eladható mennyiség A esetben 275, B esetben 475 darab.
Az eladható példányra jutó teljes önköltség 600 000 / 275 = 2181,82 Ft, illetve 750 000 / 475 = 1578,95 Ft. Ezek már jóval magasabbak a puszta nyomdai darabárnál, mert az előkészítést és a bevételt nem hozó példányokat is figyelembe vettük.
A könyv önköltség-kalkulátorában a nyomott, ingyenes és selejt példányokat külön adhatod meg. Az 5000 Ft egyéb díjat a tételes költséglistában külön soron vedd fel, így az előkészítés és ez a díj együtt 255 000 Ft-ot tesz ki. Ha tartalékszázalékot is használsz, nevezd meg, mire szánod. A tervezett tartalék és a ténylegesen felmerült kiadás később külön értékelendő.
A megmaradó készlet megváltoztatja a képet
Tegyük fel, hogy a vizsgált első évben 220 példányt adsz el. Egy eladás után 4000 Ft bevételt kapsz, amelyhez 500 Ft további értékesítési költség társul. Az egy eladásból a kiadási projekt fedezésére maradó összeg 3500 Ft, összesen 770 000 Ft.
Az A változat induló 600 000 Ft-jának levonása után 170 000 Ft marad, tárolási és itt nem szereplő költségek előtt. A B 750 000 Ft-os induló kiadásával ugyanez csupán 20 000 Ft. Az A készletében 55, a B-ben 255 eladható könyv marad.
A nagyobb készlet később hozhat bevételt, de ehhez további értékesítés kell. Az első évi pénzforgalmi összevetésben a megmaradó könyveket nem kezeljük azonnal befolyt pénzként. A készlet könyv szerinti értéke és a projektből ténylegesen rendelkezésre álló készpénz külön fogalom.
A példabeli bevétel a kiadóhoz jutó összeg. Ha a boltban látható fogyasztói árból indulnál, előbb tisztázni kell a kereskedelmi levonásokat és az alkalmazott adóalapot. A saját értékesítési csatorna elszámolását használd, mert a borítón szereplő ár teljes összege nem feltétlenül hozzád érkezik.
Tárolási költség és fogyási ütem
A könyv példányszám-tervezőjében több nyomási mennyiséget vethetsz össze a kereslettel és a készlet tartásának költségével. A következő tárolási példa a selejttel már csökkentett eladható készletből készült külön kiegészítő számítás. A példányszám-tervező önálló selejtmezőt és egyéb díjmezőt nem tartalmaz; változtatás nélkül beírt adatokkal ezért nem ugyanazt az eredményt adja. Az itt mindkét változatban azonos 5000 Ft egyéb díjat az összesített előkészítési költséghez adhatod, egyszer. A selejt hatását továbbra is külön kell kezelned. A tárolás becsléséhez itt egyenletes fogyást feltételezünk, tizenkét hónap alatt összesen 220 eladással.
Az A átlagos eladható készlete (275 + 55) / 2 = 165 példány. A B-é (475 + 255) / 2 = 365 példány. Saját, hipotetikus 4 Ft/példány/hó tárolási költséggel az éves összeg 7920 Ft, illetve 17 520 Ft.
A korábbi pénzegyenlegből ezt levonva az A 162 080 Ft-ot, a B 2480 Ft-ot ad. Az egyenletes fogyás egyszerűsítés. Ha az eladások többsége az év elején történik, kisebb átlagkészlet adódhat; év végi értékesítési csúcs mellett nagyobb. A tényleges tárolási szerződés pedig raklapra, polcra vagy minimumdíjra is épülhet.
A nagyobb nyomás többletét hány eladás hozza vissza?
Vizsgáljuk ugyanazt a két ajánlatot erősebb kereslet mellett. A választott időszakban most nincs utánnyomás, az el nem teljesített rendelés elveszik, és minden eladásból változatlanul 3500 Ft marad az induló projektkiadás fedezésére. Először a tárolás nélküli pénzforgalmi határt keressük; annak pluszköltségét utána kell hozzáadni.
A kisebb nyomás legfeljebb 275 eladást tud kiszolgálni. Amíg ennél több könyvre nincs fizető kereslet, a B változat azonos bevételért 150 000 Ft-tal több induló pénzt köt le. A 275 darab fölötti többleteladások azonban csak a nagyobb készletből teljesíthetők. Az induló többlet visszahozásához:
150 000 / 3500 = 42,8571…, tehát legalább 43 további eladás kell. A keresleti határ így 275 + 43 = 318 eladás.
| Tényleges fizető kereslet az időszakban | A pénzmaradéka, legfeljebb 275 eladással | B pénzmaradéka | B eltérése A-hoz képest |
|---|---|---|---|
| 317 példány | 362 500 Ft | 359 500 Ft | −3000 Ft |
| 318 példány | 362 500 Ft | 363 000 Ft | +500 Ft |
A 318 darabos pontnál a B készletében még 157 eladható könyv marad. Ezt továbbra sem számítottuk pénzbevételnek. A mindössze 500 Ft-os előnyt könnyen elviszi a nagyobb készlet tárolási többlete, ezért a 318-as határ csak a megnevezett költségkörre igaz. A fenti tárolási modellben a magasabb kereslethez az átlagkészletet és a kifogyás időpontját is újra kell számolni.
A 318-as határ a megnevezett, utánnyomás nélküli választásra igaz. Ha időben tudsz újabb könyveket gyártatni, a kisebb induló nyomás és a feltételes utánnyomás önálló harmadik tervet alkot.
Kisebb indulás és csak szükség esetén utánnyomás
Egy további saját példában az időszaki kereslet vagy 220, vagy 400 könyv. A kisebb A nyomás után egy 200 darabos utánnyomás minden további költségével együtt 250 000 Ft, és ebből 195 új eladható példány lesz. Az első előkészítés nem ismétlődik teljes egészében; a 250 000 Ft a feltételezett új ajánlat teljes összege. A két nyomás együtt 470 eladható könyvet ad, tehát a 400-as kereslet kiszolgálható.
Feltesszük, hogy a kereslet nagysága időben és megbízhatóan kiderül: a nagyobb igénynél még a készlet kifogyása előtt elkészül az utánnyomás, a kisebbnél nem rendeled meg. Elvesző rendelés, tárolás és kamat most nincs. Az egy eladásból maradó 3500 Ft változatlan.
| Kereslet | A nyomás, szükség esetén utánnyomással | B nyomás egyszerre |
|---|---|---|
| 220 eladás | 220 × 3500 − 600 000 = 170 000 Ft | 220 × 3500 − 750 000 = 20 000 Ft |
| 400 eladás | 400 × 3500 − 600 000 − 250 000 = 550 000 Ft | 400 × 3500 − 750 000 = 650 000 Ft |
Amikor az A első nyomása már elkészült és ki van fizetve, az utánnyomás külön döntés. A 250 000 Ft új kiadáshoz legalább 250 000/3500 = 71,43, egész példányra 72 további eladás kell az első 275 darabon felül. Ez ebben a változatban legalább 347 példány teljes keresletét jelenti. A korábbi 318-as küszöb az induláskor választható A és B összevetéséhez tartozott; a későbbi utánnyomás más összeggel bővíti a már vállalt tervet. A 400-as kereslethez szükséges további 125 eladás fedezete 437 500 Ft, az új nyomdai kiadás után 187 500 Ft-tal javítja a már elkészült A terv eredményét. A megadott utánnyomás ezt a darabszámot kiszolgálja; a küszöb továbbra is tárolási többlet és finanszírozási költség nélküli, teljes áras értékesítést feltételez.
Azonos, 50–50%-os feltételezett esélyeknél a rugalmas A terv várható pénzmaradéka 360 000 Ft, a B-é 335 000 Ft. A nagy keresletnél az utánnyomás drágább, a kis keresletnél viszont elkerülöd a nagy induló kiadást. Ha a 400-as kereslet valószínűségét p jelöli, A előnye 150 000 − 250 000 × p. Az egyenlőségi pont p = 60%.
A valószínűséget és az időben elérhető keresleti információt ez a képlet nem teremti meg. Későn észlelt kereslet, bizonytalan nyomdai kapacitás vagy elvesző rendelés az A terv előnyét csökkentheti. Előbb az utánnyomás díját, vállalt határidejét és az új döntéshez használható adatot rögzítsd, utána hasonlítsd a két tervet.
Mikor indokolt a nagyobb nyomás?
A nagyobb mennyiség mellett szólhat megbízható előrendelés, igazolt viszonteladói igény vagy a következő gyártás hosszú átfutása. A kisebb nyomás előnye lehet az alacsonyabb induló kiadás és a kisebb készletkockázat. A döntéshez legalább óvatos, középső és erősebb keresleti változatot számolj.
Ha a kiválasztott nyomást előrendelésekből finanszíroznád, az előrendelési cél és a pénzbeérkezés példájában azt is ellenőrizd, mekkora összeg használható fel a nyomda fizetési határidejére.
A keresletet ne kizárólag közösségi reakcióból becsüld. Egy megtekintés, kedvelés vagy szóbeli érdeklődés még eltér a kifizetett rendeléstől. Az egyes becslésekhez rögzítsd, milyen adatból indultál, így később mérhető, mennyire volt használható a tervezés.
A költség-, mennyiség- és eredménykapcsolat hátterét az OpenStax fedezetipont-fejezete tárgyalja. A kiadási döntéshez a konkrét nyomdai ajánlat, a saját eladási csatorna és a választott időtáv együtt szükséges. A kisebb darabár hasznát mindig azzal a pénzzel és készlettel együtt értékeld, amelyet érte előre vállalnod kell.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: A 600 000 Ft-os projektből 275 eladható könyv lesz. Mennyi az egy eladható példányra jutó teljes költség?
- A) 1000 Ft.
- B) Körülbelül 2181,82 Ft.
- C) 1166,67 Ft.
2. kérdés: A nagyobb nyomás 150 000 Ft-tal drágább, egy újabb eladás 3500 Ft-ot fedez. A kisebb készlet 275 darab. Tárolás és utánnyomás nélkül legalább mekkora kereslet teszi kedvezőbbé a nagyobb nyomást?
- A) 318 eladás.
- B) 317 eladás.
- C) 275 eladás.
3. kérdés: A kicsi indulás szükség szerinti utánnyomással 150 000 Ft-ot nyer kis keresletnél, nagy keresletnél 100 000 Ft-ot veszít a nagy induláshoz képest. Mekkora nagykeresleti valószínűségnél egyenlők?
- A) 50%.
- B) 60%.
- C) 40%.
Megoldások és magyarázatok
- 1. B. A teljes költséget az eladható mennyiséggel osztjuk. A nyomott darabra vetített puszta nyomdai díj más költségkört és nevezőt jelent. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: teljes költség és eladható példányok.
- 2. A. 150 000 / 3500 = 42,857…, ezért 43 többleteladás kell a kisebb készlet 275 darabján felül. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: induló nyomások pénzforgalmi fordulópontja.
- 3. B. 150 000 × (1 − p) − 100 000 × p = 0, ezért p = 0,6. A modell időben elérhető információt és kivitelezhető utánnyomást feltételez. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: feltételes utánnyomás és várható pénzmaradék.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: teljes költség és eladható példányok. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a feltételes utánnyomás és várható pénzmaradék rész korlátait is jegyezd fel.