Egy rugalmas ruhadarab kész körmérete kisebb lehet a test körméreténél. A szabásmintában választott szűkítés azonban más százalékot jelent, mint az anyag viselés közbeni megnyúlása. Ha ezekhez még mosási zsugorodás is társul, a három érték egyszerű összeadása hibás szabásmérethez vezethet.
Az alábbi saját példa kizárólag méretarányokat vizsgál. Az anyag rugalmassága, visszaalakulása, vastagsága, a varrat terhelhetősége és az elvárt komfort külön próbadarabot igényel. A számított körméret önmagában nem igazolja a ruha megfelelő illeszkedését.
A testhez képesti szűkítésből indulj
Legyen a megmért testkörméret 100 cm, a választott negatív bőség pedig 10%. Ezt most a testméret százalékában definiáljuk. A kívánt kész ruhakörméret ezért 100 × 0,90 = 90 cm. Ez a varratok közötti, viselés előtt nyugalomban mért körméret.
Viseléskor a 90 cm-nek 100 cm-re kell megnyúlnia. A szükséges nyúlás a ruhadarab saját nyugalmi méretéhez viszonyítva 10/90 × 100 = 11,11%. Tehát a 10%-os szűkítéshez 11,11%-os megnyúlás tartozik. Mindkét arány helyes, csak a nevezőjük különböző.
Ha egy másik szabásminta eleve a kész ruhamérethez viszonyítja a ráhagyást, annak jelöléseit külön kell értelmezni. Írd a százalék mellé, hogy testméretből levont vagy anyaghosszból mért értékről van szó.
Mit mond a saját anyagpróba?
Tegyük fel, hogy a próba során egy nyugalomban 20 cm-es szakaszt 23 cm-re nyújtasz. Ez 3/20 × 100 = 15% nyúlás. A példában szükséges 11,11% ennél kisebb. Ettől még nincs bizonyítva a kényelmes viselet: a két állapot eléréséhez szükséges erőt és a terhelés utáni visszaalakulást is figyelni kell.
Ha a próbaszakasz csak 22 cm-ig nyújtható a választott terheléssel, a mért nyúlás 10%. Ugyanezzel a korláttal a 90 cm-es darab 99 cm-ig jutna. A 100 cm-es célhoz legalább 100/1,10 = 90,91 cm nyugalmi körméret kellene a puszta geometriai modellben.
Ezután kezeld a zsugorodást
Tegyük fel, hogy egy külön mosási próba alapján a vizsgált irányban 5% a zsugorodás. A kívánt 90 cm kész körmérethez összesen 2 cm varrásráhagyást választasz. A példa feltétele szerint ezt a ráhagyást is a mosás utáni méretben szeretnéd megőrizni.
A mosás utáni szabási hossz így 92 cm. A mosás előtti szükséges hossz 92/0,95 = 96,84 cm. Az egyszerű 92 × 1,05 csak 96,60 cm-t adna; ennek 5%-os zsugorodás utáni hossza 91,77 cm, tehát 0,23 cm-rel kevés.
A textilzsugorodás-kalkulátorban a saját előtte–utána mérést használd. A próba iránya egyezzen a szabás irányával. Előmosott anyagnál ugyanazt a már bekövetkezett zsugorodást ne számold még egyszer rá.
Három külön adatot őrizz meg
A munkalapon szerepeljen a testméret, a megcélzott kész ruhaméret és a vágandó méret. Mellé kerülhet a nyúlási próba és a mosási próba körülménye. Így egy későbbi korrekciónál látható, melyik feltételezés változott.
A százalékszámító a különböző nevezők ellenőrzésében segít. Az arányos visszaszámítás algebrai alapját az OpenStax algebrai összefoglalója tárgyalja; a ruhaméretek és a próbaeredmények itt szemléltető saját adatok.
A mért nyúlásból a geometriai felső szűkítési határ is kiszámolható
Tegyük fel, hogy a választott próbaállapotban legfeljebb 15% nyúlással számolhatsz. A 100 cm-es testmérethez legalább 100/1,15 ≈ 86,96 cm nyugalmi körméret kell. Ez a testhez képest körülbelül 13,04% negatív bőség, mert 1 − 1/1,15 ≈ 0,1304. A 15%-os nyúlás és a 15%-os szűkítés eltérő alapja itt közvetlenül is látszik.
Ez a 13,04% geometriai határ, nem kényelmes vagy ajánlott ruhaméret. A próba terhelését és a szövet visszaalakulását ismerni kell. Ha a 20 cm-es mintaszakasz elengedés után 21 cm-en marad, a nyugalmi hossz 5%-kal nőtt a próba során. Ugyanezt a maradó méretváltozást feltételezve egy eredetileg 90 cm-es darab 94,5 cm lenne. A testhez képesti 10%-os szűkítés így már csak 5,5%. A megnyújthatóság önmagában ezt a mérettartási kérdést nem válaszolja meg.
A próbán ezért három hossz szerepeljen: kiinduló, megterhelt és az előre meghatározott pihentetés utáni hossz. Ezekből külön számítsd a nyúlást és a megmaradó változást. Csak azonos irányban és összevethető terheléssel mért eredményeket használj a szabás korrekciójához.
Gyakori kérdések
A 15%-ot nyúló anyaghoz választhatok 15% negatív bőséget?
Automatikusan nem. A testméretből levont 15% a kész méretre vetítve 17,65% megnyúlást igényelne. Az illeszkedéshez az anyag viselkedését is vizsgálni kell.
Mindkét irányban ugyanannyi zsugorodással számoljak?
Csak akkor, ha a saját próbamérés ezt alátámasztja. Hossz- és keresztirányra külön mérési eredményt célszerű rögzíteni.
A varrásráhagyás beleértendő a negatív bőségbe?
A fenti példában nincs beleértve. Először a kész körméretet határozzuk meg, majd külön adjuk hozzá a megválasztott ráhagyást.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. A megoldások ellenőrzése után minden helyes válaszért 1 pontot adj magadnak; a hibás, kihagyott vagy több válasszal megjelölt kérdés 0 pont. Összesen 0–3 pont szerezhető.
1. 100 cm-es testméretnél 10% negatív bőség 90 cm ruhaméretet ad. Mekkora nyúlás kell innen 100 cm-ig?
- A) 10%
- B) 11,11%
- C) 90%
2. Mosás után 92 cm szabási hossz kell, az előzetes zsugorodás 5%. Mekkora hossz szükséges előtte?
- A) 96,60 cm
- B) 87,40 cm
- C) 96,84 cm
3. A 20 cm-es próba elengedés után 21 cm hosszú marad. Mit kell külön vizsgálni?
- A) Az 5%-os megmaradó méretváltozást is.
- B) Csak azt, hogy terhelve hány centiméterre nyúlt.
- C) A próba minden esetben változatlan méretűnek számít.
Megoldások és pontszám
1. B. A nyúlást a ruha 90 cm-es méretéhez osztod: (100 − 90)/90 × 100 ≈ 11,11%.
2. C. A mosás előtti hossz 95%-a marad meg, ezért 92/0,95 ≈ 96,84 cm. Az egyszerű 5%-os hozzáadás más eredményt ad.
3. A. (21 − 20)/20 × 100 = 5%. A ruha későbbi nyugalmi mérete is változhat; a nyúlási maximum ettől külön adat.
3 pont: A különböző százalékalapokat és a mérettartást is értelmezted. A saját anyagodon a pihentetés utáni hosszt is jegyezd fel.
2 pont: Az 1. kérdésnél a 90 cm-es nevezőt, a 2.-nál a zsugorodás visszaszámítását, a 3.-nál az elengedés utáni méretet nézd át.
0–1 pont: Írd külön a testméretet, a nyugalmi ruhaméretet és a mosás előtti szabási hosszt. A százalékot minden sorban ahhoz az értékhez oszd, amelyet a definíció megnevez.