A lezárt csomag mérete ugyanúgy befolyásolhatja a szállítás díjazási alapját, mint a mérlegen látható tömege. Egy könnyű, nagy doboz több helyet foglalhat el a szállító járműben, mint egy ugyanakkora tömegű, tömör áru. A térfogatsúly ezt a helyigényt fejezi ki a szolgáltató által meghatározott számítás szerint.
A térfogatsúly-kalkulátorban a csomag három külső méretét, tényleges tömegét, a szolgáltatói osztót és az azonos csomagok számát adhatod meg. Az eredményből megértheted, melyik adat határozza meg a számítás szerinti számlázási súlyt. A szállítás forintban fizetendő díjához ezután az adott szolgáltatás tarifája szükséges.
Három külön adatot tarts nyilván
A tényleges tömeg az összecsomagolt küldemény mérlegen mért tömege. Ebben a termék mellett a doboz, a térkitöltő, a ragasztás és minden együtt feladott tartozék is szerepel. A térfogatsúlyt ezzel szemben a külső méretekből számolod. A számlázás alapjához a szolgáltatás előírása szerint hasonlítod össze a kettőt.
A DHL Express méret- és tömegútmutatója centiméteres méreteknél 5000-es osztóval mutatja be a térfogatsúlyt, és a tényleges, illetve térfogati érték közül a nagyobbat használja. Az útmutató szolgáltatói példa; saját küldeményednél az adott feladási módhoz és szerződéshez tartozó feltételeket ellenőrizd.
Az osztó mellé mindig írd fel a mértékegységeket. A kalkulátor centiméterből és kilogrammból indul. Egy hüvelykre és fontra megadott osztót ugyanabba a mezőbe bemásolva értelmetlen eredményt kapnál. A méreteket szükség esetén előbb a mértékegység-átváltóval rendezd.
Első példa: a doboz nagyobb hatású, mint a tömeg
A saját szemléltető példánkban a lezárt doboz 55 × 35 × 30 cm, a tényleges tömege 7,4 kg. A feltételezett osztó 5000 cm³/kg. A térfogat 55 × 35 × 30 = 57 750 cm³, vagyis 0,05775 m³. Ezt 5000-rel osztva 11,55 kg térfogatsúlyt kapunk.
A 11,55 nagyobb a mérlegen látott 7,4-nél, ezért a kalkulátor kerekítési szabályok nélküli számlázási alapja 11,55 kg. Az 5000-es osztó itt kifejezett példafeltétel. Ha a saját szolgáltatásod más osztóval dolgozik, a példában is azt kell használni.
Tegyük fel, hogy ugyanazt az árut megfelelő védelem mellett 45 × 35 × 25 cm-es csomagban is fel tudod adni, és az új csomag mért tömege szintén 7,4 kg. A térfogat ekkor 39 375 cm³, a térfogatsúly 7,875 kg. A csomagváltás következménye így külön látható.
| Vizsgált adat | Eredeti csomag | Kisebb csomag |
|---|---|---|
| Külső méret | 55 × 35 × 30 cm | 45 × 35 × 25 cm |
| Mért tömeg | 7,4 kg | 7,4 kg |
| Térfogatsúly 5000-es osztóval | 11,55 kg | 7,875 kg |
| Kerekítés előtti számlázási alap | 11,55 kg | 7,875 kg |
A térfogat és a kerekítés előtti számlázási alap egyaránt körülbelül 31,82%-kal csökkent. Ebből ugyanekkora szállításidíj-csökkenés még nem következik. A tarifa lehet sávos, tartalmazhat alapdíjat, és további szolgáltatási feltételek is alakíthatják a végösszeget. A két csomagra külön díjajánlatot kérj ugyanazzal a címmel és szolgáltatással.
A csomagolás utáni külső méret számít
A termék katalógusmérete és a kész küldemény mérete két külön adat. Egy 30 cm hosszú termék köré tett védelem mindkét végén növelheti a csomag hosszát. A karton falvastagsága, a belső rögzítés és a lezárás után kialakuló kidudorodás is számít a tényleges befoglaló méretnél.
Mérj a csomag legszélső pontjai között, a feladásra kész állapotban. A UPS csomagméret-útmutatója a szabálytalan alakú küldeményeket is a befoglaló téglatest szélső méretei alapján kezeli. A saját szolgáltatás mérési előírását a feladási feltételekkel együtt ellenőrizd.
A kisebb doboz kiválasztásakor a termék védelme is feltétel. A számításból az derül ki, hogy egy valóban használható csomagolás milyen díjazási alapot adna. A termék sérülékenységét, a belső rögzítés alkalmasságát és a szolgáltató csomagolási követelményeit a térfogatsúly önmagában nem vizsgálja.
Második példa: sűrű csomagnál a mérleg dönt
Egy 40 × 30 × 20 cm-es doboz térfogata 24 000 cm³. Az 5000-es osztóval térfogatsúlya 4,8 kg. Ha a teljes, lezárt csomag tényleges tömege 9,2 kg, akkor a kerekítés előtti számlázási alap 9,2 kg.
Ugyanekkora térfogatot 6000-es osztóval számolva 4 kg adódna. A számlázási alap ebben a példában továbbra is 9,2 kg maradna, mivel a mért tömeg mindkét számított értéknél nagyobb. A nagyobb osztó tehát önmagában nem biztosít alacsonyabb számlázási súlyt.
Az osztó kiválasztása a fuvarozási megállapodásból következik. A DHL Global Forwarding magyarországi oldalának módszertani útmutatója különböző fuvarozási módokhoz eltérő arányokat mutat be, a közúti szállításnál pedig szolgáltatói egyeztetést kér. Az 5000 és 6000 ezért itt összehasonlító feltevés; ezek közül nem választhatsz szabadon az alacsonyabb eredmény alapján.
A kijelzett tizedesek és a szolgáltatói kerekítés
A kalkulátor két tizedessel jeleníti meg a számlázási súlyt. Ez megjelenítési kerekítés. Az eszköz nem alkalmaz külön, szolgáltatónként beállított félkilós vagy egész kilós díjazási lépcsőt, és a csomag méreteit sem igazítja automatikusan valamely futár mérési szabályához.
Ha egy szemléltető szolgáltatás a már meghatározott tömeget fél kilogrammonként felfelé kerekíti, az első példa 11,55 kg-ja 12 kg-ra, a kisebb csomag 7,875 kg-ja 8 kg-ra kerül. A második példa 9,2 kg-ja ilyen feltétellel 9,5 kg lenne. Egész kilogrammos felfelé kerekítésnél rendre 12, 8 és 10 kg adódna.
A UPS idézett brit útmutatója például félkilós felfelé kerekítést ír a tömegekre. Ez jól mutatja, miért kell a szabályt külön ellenőrizni. A csomagméret kerekítésének sorrendje szintén módosíthatja az eredményt: ha a szolgáltató előbb egész centiméterre igazítja a méreteket, a térfogatot már az így kapott értékekből számolja.
Milyen magas doboz fér bele a 8 kg-os határba?
A kisebb csomag hosszát 45 cm-en, szélességét 35 cm-en, tényleges tömegét 7,4 kg-on tartjuk. Egy külön szemléltető szolgáltatásnál most 8 kg-os felső díjsúlyhatárt vizsgálunk. Feltételezzük, hogy a nyers, megmért centiméterértékekből számolnak, 5000-es osztóval, és csak a kapott tömeget kerekítik felfelé félkilónként.
A térfogatsúly legfeljebb 8 kg lehet. A magasságot H-val jelölve 45 × 35 × H / 5000 ≤ 8. Ebből H legfeljebb 8 × 5000 / (45 × 35) = 25,3968… cm. Ez elméleti mérethatár; egy kidudorodó kartont nem érdemes a mérés pontosságánál szűkebb tartalékkal tervezni.
A 25 cm magas csomag térfogatsúlya 7,875 kg, félkilós felfelé kerekítve 8 kg. A 25,4 cm magas doboznál viszont 8,001 kg adódik. A kalkulátor két tizedesre írt kártyáján ez 8,00 kg-ként jelenhet meg, miközben a feltételezett díjszabály szerint 8,5 kg a számlázási alap. A megjelenített szám kerekítése elrejtheti a határ kis túllépését.
A további méretcsökkentésnek is van díjsúlyhatára. Változatlan 45 × 35 cm-es alappal és 7,4 kg tényleges tömeggel a térfogatsúly 7,4 × 5000/(45 × 35) ≈ 23,49 cm magasságnál éri el a mérlegen mért értéket. Egy 23 cm magas doboz térfogatsúlya 7,245 kg lenne, ezért már a 7,4 kg tényleges tömeg döntene, a feltételezett félkilós felfelé kerekítéssel 7,5 kg díjsúllyal. E tömeg változatlansága mellett a még alacsonyabb doboz önmagában nem csökkenti tovább ezt a díjsúlyt. A nyolckilós cél elérése és a további csomagolási munka megtérülése így külön döntés.
Ezt a saját szolgáltatódnál a megfelelő sorrenddel kell végigszámolni. A korábban hivatkozott UPS-útmutató például előbb egész centiméterre kerekíti a méreteket, ezért rá a nyers méretekkel felállított példa változtatás nélkül nem alkalmazható. A tarifahatár ellenőrzéséhez őrizd meg a mért méreteket, az előírt méretkerekítést, a kerekítetlen térfogatsúlyt és a végső díjsúlyt is. Ezek alapján dönthető el, valóban olcsóbb sávba kerül-e az új doboz.
Több csomagot egyenként hasonlíts össze
A darabszám mező azonos méretű és azonos tényleges tömegű csomagokra való. Az első példából három teljesen azonos doboz kerekítés előtti számlázási alapja 3 × 11,55 = 34,65 kg. A feltételezett, csomagonkénti félkilós felfelé kerekítés után ez 3 × 12 = 36 kg lenne.
Vegyes csomagoknál külön végezd el az összehasonlítást. Legyen az A csomag tényleges tömege 12 kg, térfogatsúlya 6 kg. A B csomagé legyen 2 kg és 10 kg. A csomagonként vett nagyobb érték összege 12 + 10 = 22 kg.
Ha előbb összeadnád a tényleges tömegeket és a térfogatsúlyokat, 14 és 16 kg-ot kapnál, és tévesen 16 kg-ot választanál. Ez 6 kg eltérés. A külön számítás őrzi meg, hogy az A csomagnál a tömeg, a B csomagnál a térfogat határozza meg az alapot. A szolgáltatás többcsomagos elszámolási feltételeit ezután is alkalmazni kell.
Mikor éri meg két csomagot egy dobozba tenni?
Az előző, 12 és 10 kg díjsúlyú küldeményt csak akkor számolhatod egyetlen csomagként, ha ténylegesen közös csomagolásban adod fel. Egy külön feltételezett változatban a kész közös doboz 55 × 40 × 40 cm, mért tömege a többletcsomagolással együtt 14,8 kg. Az 5000-es osztóval térfogatsúlya 17,6 kg, félkilós felfelé kerekítéssel a díjsúly 18 kg. A közös doboz méretét megmértük; az eredményt nem a korábbi térfogatsúlyok egyszerű összeadásából vettük.
Tegyük fel, hogy a választott szolgáltatás elfogadja ezt a csomagot, és a saját szemléltető tarifája csomagonként 5000 Ft alapdíj plusz 500 Ft minden díjsúly-kilogrammra. Külön feladva a díj 2 × 5000 + (12 + 10) × 500 = 21 000 Ft. Egyben 5000 + 18 × 500 = 14 000 Ft. Ha a közös doboz és a többletmunka további 1800 Ft, az összevonás előnye 5200 Ft.
Ezt az előnyt egy csak a nagyobb dobozra felszámított, 5200 Ft-nál nagyobb méretfelár már elvinné. A számok nem DHL- vagy UPS-díjak: a szerződésed saját tarifáját kell a méretekhez rendelni. Az összevonás akkor értékelhető, ha a közös csomagolás a termékeket megfelelően védi és az adott szolgáltatás méretkorlátain belül marad.
Mit küldj el egy összehasonlítható ajánlatkéréshez?
Készíts rövid csomaglistát a darabszámmal, külső méretekkel és lezárt tömegekkel. Írd mellé a feladási és kézbesítési címet, az elvárt szolgáltatást és a szükséges kiegészítéseket. Rögzítsd, mely osztóval és kerekítési feltevéssel készült a saját előszámításod.
Ismétlődő feladásnál őrizd meg a csomagolási változat adatait és az elfogadott díjat. Ha később új dobozra váltasz, így ugyanazt a terméket és szolgáltatást tudod összevetni. A kalkulátor segítségével már az ajánlatkérés előtt észreveheted, hogy a csomagméret, a mért tömeg vagy a kerekítési lépcső változása számít igazán az adott küldeménynél.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: 55 × 35 × 30 cm-es, 7,4 kg tényleges tömegű csomagnál 5000 cm³/kg az osztó. Mi a kerekítés előtti díjsúly?
- A) 7,4 kg.
- B) 57,75 kg.
- C) 11,55 kg.
2. kérdés: A nyers méretekből 8,001 kg adódik, és csak ezt kell félkilónként felfelé kerekíteni. Mi lesz a példabeli díjsúly?
- A) 8,0 kg, mert két tizedesen ez látszik.
- B) 8,5 kg.
- C) 8,001 kg marad, mert a kerekítés csak látványelem.
3. kérdés: A csomag mért/térfogati tömege 12/6 kg, B-é 2/10 kg. Csomagonkénti összevetés után mennyi az összeg?
- A) 16 kg.
- B) 22 kg.
- C) 14 kg.
Megoldások és magyarázatok
- 1. C. A térfogatsúly 55 × 35 × 30 / 5000 = 11,55 kg, ez nagyobb a mért tömegnél. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: térfogatsúly és tényleges tömeg összevetése.
- 2. B. A 8 kg-os lépcsőt a kerekítetlen érték már meghaladja; a kijelzés kerekítése nem helyettesíti a díjszabályt. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: kijelzés és tarifakerekítés sorrendje.
- 3. B. Előbb mindkét csomagnál kiválasztjuk a nagyobbat: 12 + 10. A tömegek és térfogatsúlyok előzetes összevonása más eredményt adna. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: külön csomagok díjsúlyának összesítése.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: térfogatsúly és tényleges tömeg összevetése. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a külön csomagok díjsúlyának összesítése rész korlátait is jegyezd fel.