A vállalkozói óradíj kiszámításánál először azt kell tisztázni, hány órát tudsz ténylegesen eladni. Egy nyolcórás munkanapba ügyfélszerzés, egyeztetés, számlázás, tanulás és javítás is belefér. Ezek idejére is szükséged van bevételre. Ha a teljes naptári kapacitással osztod el a havi pénzigényt, könnyen olyan ajánlat születik, amely folyamatos munkával is kevés bevételt hoz.
Az alábbi összegek szemléltető tervezési adatok. Saját költségeiddel és időméréseiddel helyettesítsd őket. Az óradíj számítása belső döntést támogat; a ténylegesen elérhető árat az ügyfélnek nyújtott eredmény, a vállalt felelősség és a piaci helyzet is befolyásolja.
Mennyi időd értékesíthető egy évben?
Indulj ki egy saját éves munkanaptárból. A példában 220 rendelkezésre álló munkanap szerepel, napi hét munkaórával. Ez 1540 óra. Ebből előre elkülönítünk 280 órát adminisztrációra, 220 órát értékesítésre és ajánlatadásra, 160 órát szakmai fejlődésre, 80 órát belső fejlesztésre. Az értékesíthető kapacitás így 800 óra évente.
A havi átlag 800 / 12 = 66,67 óra. A 220 nap és a hét óra szabad feltételezés: szabadságot, ünnepnapot és kiesést a saját naptárad szerint rendezz. Az éves osztás azért hasznos, mert a gyengébb hónapokat is ugyanannak a működésnek a részeként látod.
Különbséget kell tenni a felhasznált és a számlázható idő között. Egy projektre fordított, szerződésen kívüli javítás tényleges munka. Ha a megrendelőnek már nem számlázható, attól még csökkenti a szabad kapacitásodat. A kapacitáskihasználtság-kalkulátorban ezt külön értékekként vizsgálhatod.
Miből álljon a havi pénzigény?
Írd össze a személyes megélhetésre szükséges összeget, a vállalkozás rendszeres kiadásait és a ritkábban jelentkező működési tételeket. Egy évente fizetett szoftver vagy biztosítás havi átlaga az éves összeg tizenketted része. A tényleges fizetés időpontját a pénzforgalmi tervben továbbra is külön kell követni.
A szemléltető vállalkozás havi személyes jövedelemigénye 600 000 Ft, működési költsége 240 000 Ft. Az induló összeg 840 000 Ft. A kalkulátorban 20% adó- és járuléktartalékot, majd 10% profit- és fejlesztési ráhagyást használunk. Ezek saját becslések, semmilyen adózási forma hivatalos kulcsát nem jelentik.
A vállalkozói óradíj-kalkulátor modelljében a havi bevételi szükséglet:
840 000 / (1 − 0,20) × (1 + 0,10) = 1 155 000 Ft.
A százalékok alapja számít. A 20%-os tartalék miatt itt 0,80-nal osztunk; a 10%-os ráhagyás az így kapott összegre kerül. Az 1 155 000 Ft-ból 20%-ot elkülönítve 924 000 Ft marad, amely a 840 000 Ft-os igény felett 84 000 Ft többletet ad. Ez az árbevétel körülbelül 7,27%-a, tehát a 10%-os ráhagyás más mutató.
Ha ehelyett kifejezetten az árbevétel 10%-át szeretnéd ezen a költségszinten megőrizni, a változatlan, feltételezett 20%-os tartalék mellett 840 000 / (1 − 0,20 − 0,10) = 1 200 000 Ft bevétel kellene. Ez külön kézi célmodell, eltér a kalkulátor ráhagyásától. A 20% mindkét esetben belső tervezési feltevés; a tényleges adókat, levonható költségeket és tulajdonosi pénzkivétet a saját könyvelési adataiddal egyeztesd.
Három kihasználtság, három óradíj
Azonos, havi 1 155 000 Ft-os bevételi igénnyel három helyzetet számolunk végig. Ötven számlázható óra esetén a szükséges óradíj 23 100 Ft. Hetven óránál 16 500 Ft, kilencven óránál 12 833,33 Ft. Mindhárom érték ugyanabból a havi pénzigényből következik.
A kilencvenórás terv csak akkor használható, ha a munkát valóban meg tudod szerezni, teljesíteni és számlázni. A naptárban szabadon maradó idő önmagában még nem megrendelés. A kapacitásnak és a keresletnek egyszerre kell rendelkezésre állnia.
Ha 16 500 Ft-os óradíjjal végül ötven órát számlázol, a bevétel 825 000 Ft lesz. Ez 330 000 Ft-tal marad el a tervezett 1 155 000 Ft-tól. Innen pontosan látható, mekkora eltérést okozott a kihasználtság. A megoldás lehet más ügyfélösszetétel, pontosabb terjedelem, több értékesítés vagy az ár módosítása; ezek hatását külön számold újra.
Az éves naptárból kapott 66,67 órás átlag mellett a példabeli minimum 17 325 Ft óránként. Az összeget ajánlati használat előtt értelmes árszintre kerekítheted, az eredeti számítást pedig őrizd meg összehasonlításnak.
Mennyi árengedmény és kieső idő fér bele az éves tervbe?
Az évi 800 értékesíthető órához a példában 12 × 1 155 000 = 13 860 000 Ft bevételi szükséglet tartozik. Tegyük fel, hogy 18 000 Ft-os óradíjat tudsz szerződni. Ez feltételezett ajánlati ár, amelynek tényleges elérhetőségét a számítás nem igazolja.
A szükséges eladott idő 13 860 000 / 18 000 = 770 óra, az értékesíthető kapacitás 96,25%-a. Mindössze harminc óra marad el nem adott időre vagy olyan ügyfélmunkára, amelyet végül nem tudsz számlázni. A korábban levont adminisztrációs és tanulási órák már ezen a 800 órán kívül vannak, ezért azokat ne vond le újra.
Ha mind a 800 órát eladod, az átlagos árengedmény legfeljebb 1 − 13 860 000 / (800 × 18 000) = 3,75% lehet a cél tartásához. Ötszázalékos átlagos engedménynél a realizált díj 17 100 Ft, az éves bevétel 13 680 000 Ft. Hiányzik 180 000 Ft akkor is, ha a teljes tervezett időt eladtad.
Másik esetben nincs árengedmény, viszont nyolcvan további óra elmegy díjmentes módosításokra. Marad 720 számlázható óra; ugyanahhoz a tervhez 13 860 000 / 720 = 19 250 Ft óradíj szükséges. Ez azt mutatja, miért kell a változtatási kérést időben és szerződéses terjedelemben is követni.
A kalkulátorban a havi számlázható órát a módosított éves terv tizenkettedéből képezd. Az elérhető árhoz tartozó 770 órás minimumot és az engedményhatárt a fenti kézi visszaszámítás adja. A pénz beérkezését ettől külön vizsgáld: az eladott óra önmagában még nem rendezi a késedelmes számlát.
Mennyi végleg be nem folyó számla fér bele?
A 800 számlázható óra 18 000 Ft-os díjon 14 400 000 Ft éves számlázást jelent. A korábbi 13 860 000 Ft-os célhoz képest 540 000 Ft a különbség. Ha a számlázott összeg 3%-a végleg behajthatatlan marad, 13 968 000 Ft folyik be: a cél felett már csak 108 000 Ft marad. Ötszázalékos végleges kiesésnél 13 680 000 Ft a bevétel, vagyis 180 000 Ft-tal elmarad a céltól.
Az árengedmény ezt a mozgásteret is csökkenti. Ha minden órára átlagosan 2% engedményt adsz, a számlázás 14 112 000 Ft. Ebből legfeljebb 1 − 13 860 000 / 14 112 000 = 1,7857% maradhat végleg kifizetetlenül a cél teljesülése mellett. A két kiesés közös szorzója 0,98 × (1 − nemfizetési arány); az engedményszázalék és a nemfizetési százalék egyszerű összeadása eltérő alapokat keverne.
A példa a korábban meghatározott éves pénzbevételi célt tartja rögzítve. A 20%-os belső tartalék továbbra is tervezési feltevés; a behajthatatlan követelés tényleges adókezelését ez a számítás nem állapítja meg. A késve, de később teljes egészében kifizetett számla külön helyzet: átmeneti finanszírozást igényel, miközben a végleges bevételvesztesége nulla. Ezért a lejárt követelések teljes összegét ne nevezd automatikusan elveszett bevételnek.
Hogyan lesz óradíjból projektár?
Tegyük fel, hogy egy feladat becslése 24 óra, a választott óradíj 16 500 Ft. A munkadíj 396 000 Ft. Ehhez 40 000 Ft közvetlen beszerzés és 10% kockázati ráhagyás társul. A nettó projektár (396 000 + 40 000) × 1,10 = 479 600 Ft.
A projektár-kalkulátor ugyanilyen logikával kezeli a munkaórát, a közvetlen költséget és a ráhagyást. A ráhagyás alapját mindig ellenőrizd: ebben a példában a munkadíj és a beszerzés együttes összege növekszik tíz százalékkal. A számlázáshoz szükséges áfabeállítást a saját helyzeted alapján add meg.
Az ajánlatban rögzítsd a kézzelfogható teljesítést, az átadott anyagokat, a javítási köröket és az ügyfél közreműködésének határidejét. Egy óraszám pontossága a feladat leírásától függ. Ha a követelmények később bővülnek, az új munkát külön becsüld meg.
A belső óradíjszámítás fix projektár mellett is használható. Utólag a tényleges ráfordítással összevetve megmutatja, mely munkáknál volt megfelelő a becslés, és melyeknél maradt ki rendszeresen egy feladat.
Mely költséget számolod kétszer?
Gyakori hiba, hogy a havi rezsiben szereplő szoftver költsége minden projektben teljes összeggel újra megjelenik. Hasonló gondot okoz, ha az óradíj már tartalmaz géphasználatot, majd ugyanazt ismét gépóradíjként terheled az ajánlatra. A tételes költséglista mellé ezért írd oda, hol térül meg az adott összeg.
A személyes jövedelemigényt is egyetlen helyen kezeld. Ha alkalmazotti bérek részeként már beépítetted a saját munkád teljes költségét, a jövedelem mező újabb kitöltése duplázást okozhat. A modell választását dokumentáld, és a következő felülvizsgálatnál ugyanazon a logikán maradj.
A fejlesztési ráhagyást különítsd el a konkrét eszközbeszerzés időpontjától: egy előre kifizetett eszköz akkor is megterhelheti a havi pénzhelyzetet, ha az éves óradíjterv fedezi a költségét.
Mit mérj a következő hónapban?
Egy hónapon át külön rögzítsd a szerződés szerint számlázható munkát, az ügyfélszerzést, az adminisztrációt és a saját hibából eredő javítást. Nem szükséges percenként bonyolult rendszert vezetni; a következetes kategóriák többet érnek a ritkán kitöltött részletes naplónál.
A hónap végén ellenőrizd, hány óra vált számlává, és a számlákból mennyi folyt be. A három szám külön kérdésre válaszol. A ledolgozott idő a kapacitást, a számlázás az értékesített teljesítést, a beérkezett összeg a pénzhelyzetet mutatja.
Érdemes feljegyezni a becsült és a tényleges projektidő arányát is. Ha három hasonló munka rendre 25%-kal hosszabb, a következő ajánlat becslését már ezzel a tapasztalattal készítsd. Egy kiugró nehéz projektet viszont ne tegyél automatikusan minden későbbi munka alapjává.
Források és módszertani háttér
A költségek működési volumenhez való viszonyát az OpenStax költségviselkedési fejezete tárgyalja. Az egyszeri és ismétlődő vállalkozási kiadások elkülönítéséhez az SBA vállalkozástervezési útmutatója ad háttéranyagot. Az óraszámok, árak és tartalékszázalékok e cikk saját, szemléltető feltételezései.
Kevesebb számlázó hónaphoz magasabb aktív havi cél tartozik
Az évi 13 860 000 Ft-os pénzbevételi célt tíz aktívan számlázó hónapból kell előállítanod egy új tervben. Ha a másik két hónapban nincs számlázás, az aktív havi cél 1 386 000 Ft. Hetven eladott órával ez 19 800 Ft/óra. A 16 500 Ft-os korábbi díj tíz ilyen hónapban csak 11 550 000 Ft-ot adna, 2 310 000 Ft hiánnyal. A kieső hónapok kiadásai továbbra is az éves terv részei; ha azokat már a 800 órás éves kapacitásban kezelted, ugyanazt a kiesést ne vond le újra.
Záró tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ. Ez kézzel pontozható próba: minden helyes válasz 1 pont, a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont.
1. kérdés: Havi 1 155 000 Ft szükséglethez 70 számlázható óra mellett mekkora óradíj tartozik?
- A) 16 500 Ft.
- B) 7500 Ft.
- C) 23 100 Ft.
2. kérdés: A kalkulátor példabeli 20%-os adó- és járuléktartaléka milyen adat?
- A) Minden vállalkozó kötelező adókulcsa.
- B) Az áfa általános mértéke.
- C) Belső tervezési feltevés, nem hivatalos adókulcs.
3. kérdés: Évi 13 860 000 Ft célhoz csak 10 számlázó hónap és havi 70 eladott óra van. Mennyi az óradíj?
- A) 16 500 Ft.
- B) 19 800 Ft.
- C) 17 325 Ft.
Megoldások és magyarázatok
- 1. A. 1 155 000 / 70 = 16 500; az osztó a ténylegesen értékesíthető idő. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: számlázható idő mint osztó.
- 2. C. A valós adózást és pénzkivétet külön kell egyeztetni, a példa szabad tartalékarányt használ. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: ráhagyás és tényleges adózás.
- 3. B. 13 860 000 / (10 × 70) = 19 800; az éves célt kevesebb eladott óra fedezi. Ha mást választottál, ezt nézd át újra: éves cél és aktív hónapok.
Mit jelent az eredményed?
- 0 pont: kezdd az alapösszefüggéssel: számlázható idő mint osztó. Számold végig a cikk kapcsolódó példáját.
- 1 pont: a két eltévesztett kérdés magyarázatához térj vissza, és írd le a megfelelő bemeneteket.
- 2 pont: a kihagyott vagy hibás kérdés témájában ellenőrizd a viszonyítási alapot és a feltételeket, majd számolj újra.
- 3 pont: a három vizsgált összefüggést helyesen alkalmaztad. Próbáld ki saját adatokkal, és a éves cél és aktív hónapok rész korlátait is jegyezd fel.