A sebességváltáshoz elég a 3,6-os tényező, a mérés értelmezéséhez az út és az idő jelentését is tisztáznod kell. Húsz méter öt másodperc alatt 4 m/s, vagyis 14,4 km/h szakaszátlag. A közben elért legnagyobb sebességet ez az adat nem mutatja meg.
Honnan jön a 3,6?
Egy óra 3600 másodperc, egy kilométer 1000 méter. Az 1 m/s sebességgel egy órán át haladó tárgy 3600 métert, vagyis 3,6 kilométert tesz meg. Ezért m/s-ról km/h-ra 3,6-tal szorzol, a fordított irányban ugyanennyivel osztasz.
A 72 km/h így 20 m/s. Ellenőrzésként gondold végig: húsz méter másodpercenként egy perc alatt 1200 méter, egy óra alatt 72 kilométer. A 3,6-os tényező azonos sebesség más egységben történő felírására szolgál; egy átlagértékből nem készít pillanatnyi értéket.
Mit jelent a mérés eredménye?
A szemléltető húszméteres mérésnél v = 20 / 5 = 4 m/s. Ez a teljes szakaszra vonatkozó átlag. A tárgy közben gyorsulhatott és lassulhatott is; az egyetlen időadatból ez nem állapítható meg. A számot ezért szakaszátlagként jegyezd fel.
Ha az öt másodperc helyett 4,8 másodpercet mérsz, az eredmény körülbelül 4,17 m/s, vagyis 15 km/h. A két tizedmásodperces eltérés ennél a rövid mérésnél már látható különbséget okoz. Hosszabb mérési szakasz vagy több ismétlés segíthet felmérni, mennyire állandó az eredmény.
Tempó és sebesség
A perc/kilométerben megadott tempó fordított kapcsolatban áll a sebességgel. A 12 km/h egy kilométerre öt percet jelent: 60 / 12 = 5. Tempóknál ezért az egyszerű számtani átlag csak megfelelő feltételekkel használható. A kalkulátorban előbb egységesítsd a sebességeket, összetett útnál pedig a teljes utat oszd a teljes idővel.
Két egyforma távolság átlaga
Egy szemléltető úton 1 kilométert 10 km/h, majd újabb 1 kilométert 20 km/h állandó sebességgel teszel meg. Az első szakasz 6 perc, a második 3 perc. A teljes 2 km-hez 9 perc, vagyis 0,15 óra tartozik, ezért az átlag 13,33 km/h. A 15 km/h számtani átlag ehhez a két egyforma távolságú szakaszhoz hibás lenne.
Azonos időtartamú szakaszoknál viszont a két sebesség számtani átlaga helyes: 6–6 perc alatt 1 és 2 km-t tennél meg, összesen 3 km-t 0,2 óra alatt, ami 15 km/h. Előbb tehát azt nézd meg, időt vagy távolságot tartottál-e azonosnak. Megállásnál a várakozási időt is add a nevezőhöz, ha az egész utazás átlagát keresed. Nulla időtartamból sebességet ne számolj; mérési hibát vagy hiányos adatot kell javítanod.
Kapcsolódó DG Kalkulátor megnyitása
Forrás és módszertani háttér
A számpéldák saját szemléltető számítások.
Háromkérdéses tudáspróba
Válassz kérdésenként egy választ, és jegyezd fel az A, B vagy C betűt. Előbb oldd meg mindhárom feladatot, utána nézd meg a megoldásokat.
1. Mennyi 10 m/s?
- A) 36 km/h
- B) 3,6 km/h
- C) 100 km/h
2. Mit mutat a teljes út osztva a teljes idővel?
- A) Az átlagsebességet
- B) A gyorsulást
- C) A legnagyobb sebességet
3. Két 1 km-es szakaszt 10, majd 20 km/h-val teszel meg, megállás nélkül. Mennyi az átlag?
- A) 15 km/h
- B) 13,33 km/h, közelítőleg
- C) 30 km/h
Megoldások és önálló pontozás
Minden helyes válasz 1 pont; a hibás vagy kihagyott válasz 0 pont. Legfeljebb 3 pont szerezhető. 3 pont: Az átváltás mellett a szakaszok időbeli súlyozását is helyesen kezelted. 2 pont: nézd át az eltévesztett kérdésnél megnevezett részt, és számold újra annak példáját. 0–1 pont: haladj végig a három megoldáson, majd oldd meg újra a kérdéseket. Ez a rövid próba a cikk összefüggéseinek megértését ellenőrzi.
1. megoldás
A) 36 km/h – 10 × 3,6 = 36 km/h. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Honnan jön a 3,6?.
2. megoldás
A) Az átlagsebességet – A szakasz egészének átlagát kapod, a közbeni változásokat nem. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Mit jelent a mérés eredménye?.
3. megoldás
B) 13,33 km/h, közelítőleg – A 6 és 3 percet összeadva 9 percet kapsz; 2 / (9/60) ≈ 13,33 km/h. A lassabb szakaszon több idő telt el. Ha más választ adtál vagy kihagytad, ezt a részt ismételd át: Két egyforma távolság átlaga.