Kémiai egyensúly: ugyanahhoz a K-hoz két irányból is eljuthatsz
Az egyensúlyi állandó és a pillanatnyi reakcióhányados összevetése megmutatja az elmozdulás irányát egy egyszerű A–B modellben. A megoldást anyagmérleggel is ellenőrizzük.
Gyakorlati magyarázatok, végigszámolt példák és kalkulátorok a következő lépéshez.
11 cikk
Az egyensúlyi állandó és a pillanatnyi reakcióhányados összevetése megmutatja az elmozdulás irányát egy egyszerű A–B modellben. A megoldást anyagmérleggel is ellenőrizzük.
Két idealizált savas oldat példáján a koncentrációkat és a térfogatokat összegezzük. A pH logaritmikus skálája miatt a pH-értékek egyszerű átlaga más eredményt ad.
Empirikus és molekulaképlet számítása tömegszázalékból. Fél- és harmadarányok kezelése, kerekítési ellenőrzés és a moláris tömegből kapott szorzó vizsgálata.
Beer–Lambert-számítás úthosszal, áteresztéssel és hígítási tényezővel. Külön példa a háttérabszorbancia levonására és a kettős korrekció elkerülésére.
Sorozathígítás eltérő lépésekkel, teljes hígítási tényezővel és visszaszámolt kiinduló koncentrációval. Az 1:10 jelölés és a végtérfogat tisztázása.
A molaritás és tömegszázalék eltérő nevezője, valamint átváltás megadott sűrűséggel és moláris tömeggel. Kidolgozott példa 10%-os oldatra.
Százalékos kitermelés számítása elméleti termékből, tárázással és megadott tisztasággal. Példák 105%-os nyers eredményre és több egymást követő lépésre.
Limitáló reagens meghatározása mol és sztöchiometriai együttható alapján, maradékszámítással és olyan ellenpéldával, ahol a kisebb anyagmennyiség feleslegben van.
Ideális gáz számítása kelvinnel és abszolút nyomással. Mi történik 20-ról 40 °C-ra melegítéskor, és miért más a túlnyomás százalékos változása?
RSS-hírcsatorna · Az új cikkeket hírolvasóban is követheted.